A kormány nagy ígéretét áshatja alá a béremelési kényszer

A miniszterelnök által jelzett határidőhöz képest késik az adórendszer átalakítása miatt szükséges bérkompenzációs rendszer kidolgozása. Egyelőre tehát formájában és mértékében is bizonytalan, hogy milyen kompenzációra számíthatnak a nagymértékű béremelési kényszer által nehéz helyzetbe kerülő cégek. Az [origo]-nak nyilatkozó munkaerő-piaci szakértők szerint kedvezőtlen fejlemények elé néz a hazai foglalkoztatás, rossz esetben a munkanélküliség növekedése is elképzelhető.

Egyre nehezebben teljesíthetőnek tűnik a kormány által tíz évre kitűzött egymillió - illetve erre a ciklusra négyszázezer - új munkahely megteremtése. Nagy teher a cégeknek, és így visszafogja az új munkahelyek létrejöttét a minimálbér 18 százalékos megemelése 92 ezer forintra, az adójóváírás kivezetése miatt szükséges további béremelés és a járulékemelés.

Két hete közölte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány szeptember 28-áig kidolgozza, és még abban a hónapban be is nyújtja a parlamentnek az adórendszer átalakítása miatt szükséges bérkompenzáció szabályait, ami ellensúlyozná az intézkedések negatív hatásait. Sem az erről, sem a gazdasági tárca által ugyanaznap bejelentett, a cégek béremelési terheit enyhíteni hivatott kompenzációs rendszerről szóló törvényjavaslat nem került azóta a parlament elé, bár Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkár az [origo]-nak azt mondta, ez utóbbi is szeptember 28-án kerülhet a kormány elé.

A késlekedés okáról, illetve a benyújtás várható időpontjáról megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságát, ahonnan a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) irányítottak. A gazdasági tárcának már korábban feltettük azt a kérdést, hogy mikor lesz nyilvános a cégeknek ígért kompenzációs rendszer működése, illetve hogy valóban a kormány elé került-e a koncepció múlt szerdán - a válasz egyelőre nem érkezett meg.

Csökken a nettó bér

A most tervezett minimálbér-emelés csak a 2000-es évek elején végrehajtottal vethető össze: az első Orbán-kormány 2001-ben 25,5 ezerről 40 ezerre (57 százalék), egy évvel később pedig 50 ezerre (25 százalék) emelte az összeget. Azóta a kormányok évente csupán néhány ezer forintokkal növelték, rendre az inflációhoz igazodó mértékben - leszámítva a képzettebbeknek járó garantált bérminimum 2005-ös bevezetését.

Az [origo] által megkérdezett vállalatvezetők és munkaerő-piaci szakemberek szerint az említett lépések mindenképpen hátrányosan érintik a magyarországi foglalkoztatási helyzetet, már csak azért is, mert ha magasabb a minimálbér, akkor előbb-utóbb a többet keresők fizetését is emelni kell az arányok megőrzése végett, de a változásoknak ott is lehet negatív hatása, ahol nincsenek minimálbéresek.

"A mi dolgozóink kilencven százaléka teljesítménybért kap, ez mindig magasabb, mint a minimálbér, ennek emelése tehát közvetlenül nem érint minket. Az adójóváírás kivezetése miatt ugyanakkor sokakat kompenzálnunk kell, ennek forrása az lesz, hogy az eddig meglévő 13 és fél havi fizetés helyett jövőre csak 13 havit kapnak az alkalmazottak. Ez nekik összességében nettójövedelem-csökkenést jelent" - mondta az [origo]-nak Molitórisz Károly, az Univer Product Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a cégnek is takarékoskodnia kell, a nyugdíjba menő dolgozók helyére egyelőre nem vesznek fel újakat.

"Ötletszerűnek tűnő változások"

"A konkrét jogszabályok hiányában egyelőre nem lehet felelősséggel értékelni, pontosan milyen hatással lesznek a cégünkre a bejelentett intézkedések, de az látszik, hogy ezek túl gyors, ötletszerűnek tűnő változások, érdemi társadalmi vita nélkül" - mondta az [origo] érdeklődésére egy amerikai multi magyarországi leányvállalatának vezetője, aki cége érdekeire hivatkozva kérte, hogy ne írjuk le a nevét.

Hozzátette, az azért nyilvánvaló, hogy a vállalkozások terhei anélkül fognak nőni, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók jövedelme emelkedne, mert a pluszterhek csak a keresetek szinten tartását eredményezik. "A tíz évvel ezelőtti drasztikus minimálbér-emelés tapasztalatai alapján ennek valószínűleg negatív hatásai lesznek a foglalkoztatottságra. Mi biztosan nem vagyunk olyan helyzetben, hogy megrendítenének ezek a lépések, de az ígért kiszámíthatóságot, a stabil üzleti környezetet nagyon hiányoljuk" - mondta a cégvezető.

"A képzetlen munkaerő iránti keresletet jelentősen csökkenti a minimálbér-emelés, ezért e réteg foglalkoztatása valószínűleg vissza fog esni, a korábbi tapasztalatokra vetített becslés szerint két-három év alatt legalább 3-4 százalékkal" - mondta az [origo] kérdésére Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója.

"Nem az adócsalás a legnagyobb gond"

Scharle Ágota szerint a kormány gazdaságpolitikája abból a diagnózisból indul ki, hogy a magas adószint visszafogja a tehetősek aktivitását, illetve az alacsonyabb jövedelmű rétegek körében adóeltitkolásra késztet. Ezért a kormány a tehetősek adóját csökkenti, hogy nőjön a fogyasztási, beruházási kedv, a szürkebéresekét viszont növeli, hiszen "úgyis csalnak".

"Ez a helyzetértékelés azonban pontatlan, ugyanis az adók valóban magasak, de a kutatások szerint - szemben a közvélekedéssel - nem az adócsalás a legnagyobb gond, hanem az, hogy a képzetlenek nem jutnak munkához. Márpedig ha ez így van, akkor az alacsonyabb jövedelműek adózási szintjének növelése nagyon káros lépés. Az adócsalást inkább az adóellenőrzés javításával kellene visszaszorítani" - magyarázta a kutató.

"A bérek után fizetendő fix összegű adók és járulékok emelése vagy a minimálbér megadóztatásának kompenzálására megemelt minimálbér egyaránt kétélű fegyver: egyfelől csökkentheti az adócsalást, másfelől megdrágítja a ténylegesen alacsony termelékenységű, keveset kereső, képzetlen munkások alkalmazását. Ez pedig két irányból is gátolja a növekedést: csökkenti a foglalkoztatást, és növeli a jóléti ellátásokra fordított kiadásokat" - áll a Scharle Ágota által hivatkozott kutatások egyikében.

MNB: A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedhet

Hasonlóan értékelte az intézkedések várható hatásait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentése. "A bejelentett minimálbér-emelés az alacsonyabb képzettségű munkavállalók körében a munkanélküliség természetes rátáját is emelheti, ami erősítheti az inflációt érintő adóemelések másodkörös hatásai kialakulásának kockázatát" - írta a jegybank negyedévente kiadott elemzésében.

"A termelékenység javulásától elszakadó béremelés mérsékelheti az alacsonyan képzett munkaerő iránti keresletet. Egy ilyen kimenet a munkapiacot pont azon szegmensében érintené kedvezőtlenül, amelyben a konvergenciaprogram és a Széll Kálmán-terv intézkedéseinek megfelelően korábban a munkakínálat növekedésére számítottunk. (...) Így összességében a versenyszféra foglalkoztatásának növekedésére rövid távon nem lehet számítani. A minimálbérek jelentős emelkedéséhez a vállalkozók ismét a részmunkaidős foglalkoztatás arányának emelésével alkalmazkodhatnak, ezt a korábbi jelentős minimálbér-emelések időszakában is megfigyelhettünk" - jelezték az MNB szakértői.