Törvényjavaslatot nyújtott be Rogán a végtörlesztők körének bővítéséről

A gazdasági bizottság fideszes elnöke kezdeményezte, hogy a különböző árfolyamon, több részletben folyósított devizalapú hiteleket is lehessen kedvezményesen végtörleszteni.

A parlament gazdasági bizottsága hétfőn támogatta a végtörlesztésről szóló törvényt módosító javaslatokat, így az általános vitára hétfőn sor kerülhet.

Ha a hétfőn benyújtott módosításokat elfogadják a képviselők, akkor 50-80 ezer hitelessel bővülhet azoknak a köre, akik igénybe vehetik a kedvezményes végtörlesztést.

A szakaszosan folyósított hiteleket is lehetne végtörleszteni

A testület fideszes elnöke, Rogán Antal által benyújtott előterjesztések egyrészt lehetővé teszik, hogy a végtörlesztés joga akkor is megillesse a devizaalapú jelzáloghitelest, ha a kölcsönnel már nem az eredeti pénzügyi intézménynek tartozik. A módosító javaslat szerint a végtörlesztéshez csak forintalapú áthidaló kölcsön nyújtható; és akkor is lehetővé tenné a végtörlesztést, ha a devizaalapú hitel folyósítása több részletben történt.

A részletekben folyósított hitel lényege az, hogy a lakásépítés ütemének megfelelően, többféle árfolyamon folyósította a bank a devizaalapú kölcsönt. A javaslat szerint ilyenkor a folyósításnál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni, így ha történt 180 forint feletti árfolyamon részfolyósítás, az még nem zárja ki a végtörlesztést - indokolta javaslatát Rogán Antal.

A javaslat egyértelművé teszi a helyzetet, az [origo] végtörlesztés csapdáit felsoroló összeállításából kiderült ugyanis, hogy több olyan bank van, amely nem fogadta el a végtörlesztési igényt azoktól, akik a kölcsönt nem egy összegben, hanem több részletben kapták meg, és valamelyik kölcsönrész folyósításakor a frankárfolyam meghaladta a 180 forintot (eurónál a 250-et, japán jennél a 2 forintot).

A devizahitelek is végtörleszthetőek

Rogán Antal javaslata egyúttal devizaalapú hitellé minősíti azokat a devizahiteleket, amelyeknél a törlesztés devizában történt azzal a feltétellel, hogy a végtölresztést forintba teljesíti az adós. Ez azért fontos lépés, mert a hitelfelvevők sokszor nem tettek különbséget devizahitelek és devizaalapú hitelek között, márpedig a kedvezményes végtörlesztésre vonatkozó eredeti szabályok csak az utóbbi hiteltípusra vonatkoznak.

A devizaalapú hiteleknél a pénzmozgás forintban történik: magát a kölcsönt is forintban kapta az ügyfél, a havonta esedékes törlesztést is forintban teljesíti, miközben mindent devizában tart nyilván a bank és az esedékes fizetések is az árfolyamtól függően alakulnak. A devizahitelek esetében azonban a kifizetés eleve frankban vagy euróban történt, vagy pedig az ügyfél választhatott, hogy mikor milyen pénznemben törleszt. Klasszikusan ilyen devizahitelt azok vettek fel, kik például euróban kapták a fizetésüket, számukra tehát az árfolyamkockázat nem merült fel, nem kellett havonta átváltaniuk a pénzüket. A Rogán által benyújtott javaslat az [origo]-nak korábban a háttérből adott banki becslések szerint néhány tízezer ügyfélnek jelentene kiutat, körülbelül ennyien lehetnek azok, akik nem devizaalapú, hanem devizahitelt igényeltek, miközben nem euróban vagy svájci frankban kapják a jövedelmüket.