Európa fellélegzett, a forint a mélyben ragadt

Hiába enyhült az európai adósságválság, 300 forint felett ragadt euró csütörtökön. A befektetők Magyarország leminősítésétől félnek, és kockázatot jelent, hogy a kormány további devizahitelesmentő-csomagot helyezett kilátásba.

Az euró október elején és csütörtökön is átlépte a lélektani határt jelentő 300 forintos árfolyamot , de október elejéhez képest sokat változott a helyzet. Akkor nemzetközi és hazai tényezők egyaránt hozzájárultak a forint gyengüléséhez. A belföldi okok között volt a magyar gazdaság gyenge teljesítménye, és az is, hogy a befektetők tartottak a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéséből fakadó banki veszteségektől, a legfontosabb külső tényezők között pedig az európai adósságválság és a csődközelben lévő Görögország miatti általános aggodalom szerepelt.

Csütörtökön az uniós döntéshozók válságkezelésről szóló egyezsége azonban enyhítette a külső kockázatot. A piacok örültek a megállapodásnak, ezt jelezte, hogy az euró erősödött a dollárral szemben, emelkedtek a tőzsdék, és a régiós devizák is jobban szerepeltek, a forint azonban nem tudott velük tartani, sőt gyengülni kezdett.

Lent ragadtunk

A 301,69 forintos hivatalos árfolyam az idén legalacsonyabb - július 8-án mért - 262,7 forintos euróárfolyamot közel 40 forinttal, 14 százalékkal haladja meg. Ezzel a teljesítménnyel a régiós devizák közül a forint az utolsó helyre került. Július eleje óta a zloty tíz, a cseh korona mindössze 2,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. Ez pedig azt jelzi, hogy a régión belül messze a legkockázatosabb devizának tartják a forintot.

Erről írt csütörtökön a Wall Street Journal amerikai üzleti lap online kiadása is, az újság szerint a kelet-európai devizák jól szerepeltek csütörtökön az európai adósságválság rendezését célzó megállapodás után kialakult kedvező hangulatban, a forint viszont kivétel volt.

Az [origo] által korábban megkérdezett devizapiaci szakértők szerint a forint délelőtti gyenge teljesítményében szerepet játszott az, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai nyilatkozatában reálisnak tartotta Magyarország leminősítését. Emiatt pedig felerősödtek a leminősítés miatti aggodalmak, amelyek befolyásolják a forint árfolyamát.

Saághy Pál, az Equilor devizaszakértője azt mondta, hogy bár a nemzetközi fejlemények kedvezőek voltak a forint számára csütörtökön, a magyar deviza mégsem tudott erősödni a ránehezedő nyomás miatt. A legnagyobb problémát szerinte a hitelminősítők várható döntése okozza. Ezzel összhangban nyilatkozott Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője is, aki azt mondta, sajnos a kormány lépései, a végtörlesztés lehetőségének biztosítása, valamint a Matolcsy-nyilatkozat nagyon rosszat tettek.

Kockázatos kormányzati tervek

"Másfél hónapja még senkit nem érdekeltünk, most pedig sokan figyelnek ránk és a forintra" - mondta Kolba, arra utalva, hogy régióhoz képest gyenge forint a spekulációt is jobban vonzza. Szerinte mindegy, mi lesz a hitelminősítők döntése, csak szülessen meg, akkor legalább ez a bizonytalanság eltűnik, és tisztább helyzet lesz a piacon. Hozzátette, hosszabb távon egyelőre nehéz megjósolni az árfolyamot, mert kérdéses, hogyan reagál a piac a döntésre.

Egy név nélkül nyilatkozó devizapiaci szakértő és Saághy Pál szerint is 310 forint fölé mehet az euró a negatív döntés eredményeként. Saághy hozzátette, szerinte nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Ha pedig nem lesz leminősítés, akkor pedig akár látványosan is erősödhet a forint, bőven a 300 forintos szintek alá. Kolba az esetleges pozitív hitelminősítői döntésekről szólva elmondta, hogy egy nyugodtabb piaci hangulatban az is segíthetne a forinton, ha negatívról semlegesre változtatják az értékelésüket a hitelminősítők, vagyis elmúlik a leminősítés veszélye.

A megkérdezett szakértők szerint a hitelminősítők döntése után új helyzet áll elő, de további kockázatok látszanak. Kolba szerint az egyik ilyen komoly bizonytalanságot jelentő, a forint árfolyamát befolyásoló tényező, hogy a kormánypárti politikusok az elmúlt hetekben többször utaltak egy újabb, devizahiteleseket mentő kormányzati csomag tervére. Matolcsy György a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, 2012 végére a családokat már mentesíteni lehet a devizakölcsönök árfolyamkockázatai alól.

320 körül közbeléphet a jegybank

A forintgyengülés a cégeknek, a devizahiteleket törlesztő lakosságnak és az államnak egyaránt rossz lenne, mivel a devizában fennálló tartozás gyarapodna. Bár a vállalkozások esetében a főként exportból élő cégek bevételeit növelné a magasabb euróárfolyam, vagyis a gyenge forint elviekben segít az exportáló cégeknek, de valójában a pozitív és negatív hatások kiegyenlítik egymást. A kis- és középvállalkozások életére pedig inkább negatív hatással van a 300 forint körüli euró, mert kevés köztük a jelentős exportot lebonyolító vállalakozás.

Ha tovább gyengül a forint, akkor várhatóan 310-320 forintos euróárfolyam esetén a Magyar Nemzeti Bank is közbelépne Saághy és Kolba szerint is. Az ING szakértője úgy vélte, a forintvásárlás jöhet szóba a devizatartalék terhére, vagy a kamatemelés. "Ha trendszerű a gyengülés és nagyon kedvezőtlen a hangulat, akkor nincs értelme 25 vagy 50 bázispontos emelésnek, legalább 2 százalékponttal kellene megemelni a kamatot" - tette hozzá. A lépésnek azonban szintén lennének negatív hatásai, bár a forint árfolyama erősödhet, de a magas kamatkörnyezet gátolná az amúgy is gyenge gazdasági teljesítményt.