Az amerikai Wall Street Journal egy olasz mondást idéz az eurómentő csomaggal kapcsolatban, amelynek lényege, hogy ha hoznak egy törvényt, akkor az emberek megtalálják, hogyan kerülhetik meg azt. A lap kommentárja szerint ironikus, hogy éppen a kritizált, "angolszász kapitalista" módszerekkel mentette meg Görögországot az Európai Unió.
A görögök megmentése tipikusan azokkal a módszerekkel történt, amelyeket a 2008-as válságkor a bankok megsegítéséhez használtak, hogy miért ezt a módszert választottak, arra a lap nem tudott választ adni. A lap szerint függetlenül attól, hogy az Unió vezetői azzal érvelnek, nem akartak egy beláthatatlan folyamatot elindítani a görög csőddel, valójában arról van szó, nem akarták, hogy az ő nevükhöz kötődjön az eurózóna egyik tagállamának bukása.
Az Economist szerint érthető, hogy sikerként értékelik az eurózóna képviselői a megállapodást, de a helyzet, a 2011-es évben már harmadik megszorító csomag után sem oldódott meg. A lap emlékeztet, hogy korábban többször bírálták az ötletet, amely szerint elengedik a görög államadósság felét, de pozitívumként értékelték, hogy olyan védőhálót húz a döntés a többi bajban lévő eurózóna-ország köré, amely lehetővé teszi a bankoknak, hogy folytassák a hitelezést. A részsikerek ellenére az Economist szerint a helyzet változatlan, a válság újra fogja termelni önmagát.
Az európai vezetők ünneplik a sikert, pedig a végső győzelem még messze van, ez csak egyetlen megnyert ütközet volt - írta az EU- és euróvövezeti csúcstalálkozóról pénteki kommentárjában a lengyel Rzeczpospolita. A konzervatív lengyel lap szerint az euroövezet csupán vásárolt magának egy kis időt, amint azt Robert Zoellick, a Világbank elnöke is elismerte. Nem szabad elfeledni, hogy a görög adósság - még az 50 százalékos csökkentés után is - elviselhetetlen terhet jelenthet Athén számára. És ha a görög gazdaság nem indul fejlődésnek, az eladósodottság problémája visszatér.