Gyűlik a muníció egy Magyarország elleni spekulációs támadáshoz

Nem sok választja el Magyarországot attól, hogy spekulációs célponttá váljon, miután egymást érik az ország gazdaságáról szóló negatív hírek. A görög válság miatt minden kisebb bizonytalanságra érzékenyek a nemzetközi befektetők. A kormány elutasítja, hogy újabb IMF-hitelkeretre lehet szükség, de ha szélsőségessé válik a gazdasági helyzet, a végső menedéket mégis ez jelentené.

Súlyosan lelassult, akár le is állhat a magyar gazdasági növekedés; a Moody's a magyar bankok leminősítését vizsgálja a végtörlesztés miatt; 300 forinton az euró; 2009-es szinten a magyar befektetői kockázat; a magyar állam finanszírozása pedig nagy részben a külföldi állampapír-vásárlóktól függ. A CMA DataVision kimutatása szerint Magyarország bekerült a legkockázatosabb tíz ország közé: 30,7 százalékos "bedőlési kockázatával" a 9. helyen áll a rangsorban.

Az elmúlt napokban sorjáztak a magyar gazdaság sérülékenységéről szóló hírek, Surányi György, a CIB Bank elnöke, korábbi jegybankelnök pedig úgy fogalmazott, hogy "Magyarország a spekuláció területe lehet". Azzal indokolta ezt a megállapítását, hogy a végtörlesztési törvénnyel Magyarország újra felhívta magára a befektetők figyelmét, pedig addig a magyar gazdaságpolitika elismerése volt szerinte, hogy az ország "lekerült a radarról".

IMF-hitelre lenne szükségünk?

Egy ország kockázatosságát az úgynevezett cds mutató jelzi, amely azt fejezi ki, hogy mennyire valószínű az ország fizetésképtelenné válása. A mutató 2009 tavasza, vagyis a válság eddigi legsúlyosabb időszaka óta nem volt olyan magas, mint az elmúlt napokban. A Wall Street Journal a válság eseményeiről vezetett blogjában is megemlítette, hogy a magyar cds 568 pontra emelkedett. A BNP Paribas francia bank elemzése ezt úgy kommentálta, hogy a görög válság miatt eleve terhelt piacon a kormány újabb kockázatos lépésekről tett bejelentést, ezért volt a többi országhoz képest is alulteljesítő Magyarország.

Azt, hogy a kormány is érzékeli a környezet változását, az jelzi, hogy a Miniszterelnökség egy szerda esti közleményben annak ellenére érvelt az ország hitelbesorolási esetleges leértékelése ellen, hogy erről egyelőre csak elemzői találgatásokban esett szó. A közleményben az áll, hogy "az ország-leminősítés okai nem vezethetők vissza Magyarország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetére". A Moody's és a Standard and Poor's hitelminősítők októberben végzik el az ország felülvizsgálatát, és mindkét intézetnél negatív kilátásban van Magyarország. Ha lefokozná az országot valamelyik hitelminősítő, az az amúgy is magas országkockázatot tovább emelné, és hirtelen még több figyelem irányulna Magyarországra.

Egy esetleges leminősítés vagy más negatív hír esetén könnyen a 2008-as helyzethez hasonló alakulhat ki. Akkor, a szeptemberben kezdődött bankválság elvágta az olcsó hitelforrásokat Magyarországtól, így nem maradt más választása, mint az IMF-től hitelt felvenni, miután a jegybank radikális kamatemelése sem segített. 2009 tavaszán a Bajnai-kormány kiigazító programjának bejelentéséig Magyarország a spekulánsok egyik célpontja volt (az euró 317 forint fölé drágult), és ezáltal a nemzetközi sajtó is kiemelt figyelemmel követte.

A mostani forintgyengülés miatt ez újra téma lett külföldön: a múlt heti pécsi Közgazdasági Vándorgyűlésen a Bloomberg, a Dow Jones és a Reuters tudósítói egyaránt a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés felújításáról érdeklődtek Varga Mihály államtitkárnál, aki határozottan cáfolta, hogy ilyenre Magyarországnak szüksége lehetne. (Az állam finanszírozási lehetőségeiről lásd keretes írásunkat.)

"Sérülékenyek vagyunk"

"Magyarország nagyon komoly spekulációs játék tárgya, mint minden feltörekvő piaci ország" - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte az elmúlt időszakban "nagy sláger" lett a külföldi befektetők szemében a feltörekvők által kibocsátott állampapír, viszont ennek hátulütője, hogy ha megfordul a trend, ha elmenekül a tőke, akkor az nagy bajt okozhat. Duronelly szerint vannak Magyarországot kiemelő jegyek is, így például a végtörlesztés valóban megjelenhet a magyar és egy másik feltörekvő ország árkülönbségében, a trendet azonban nem ez határozza meg.

Honnan lenne pénze az államnak?

Ha a külföldi befektetők elfordulnának Magyarországtól, alapvetően három módszerrel lehetne finanszírozni az állam működését, de a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásával egy viszonylag nagy hazai vevő kiesett a körből. Így a devizatartalékokból, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaiból vagy egy nem piaci szempontokat követő ország vásárlása révén biztosíthatóak források az ország számára, vélte Duronelly Péter. Szerinte a devizatartalék rövid távon megoldhatja ugyan a fizetési gondokat, de "nem jó stratégia" a tartalékok felélése, ráadásul a forint drasztikus esését vonná maga után.

Az IMF biztosítékát a kormány többször elutasította: Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt csütörtökön azt mondta, 2010 nyarán kimondták, hogy nem kérnek pénzt a Valutaalaptól, s ezt szerdán Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is megerősítette.

A kormány köthet viszont megállapodást olyan országokkal, mint például Kína, Egyiptom, Szaúd-Arábia vagy Oroszország, hogy azok vásároljanak magyar állampapírt, de Duronelly Péter szerint ezekre az országokra "nem lehet számítani piaci alapon, mivel nagyon erős állami kontroll van a tőkekihelyezési politikájukon, melyet üzleti megfontolások helyett a geopolitikai szempontok vezérelnek". Magyarország - Duronelly Péter szerint - a termőföldje miatt lehet érdekes például Kínának, ugyanakkor nem tűnik jó stratégiának rövid távú pénzügyi megfontolásokból a nemzeti vagyon elzálogosítása. Orbán Viktor 2011. júniusában, a kínai miniszterelnök látogatásakor bejelentette, hogy Kína magyar állampapírokat kíván vásárolni - ennek megvalósulásáról voltak is piaci pletykák.

Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint is "sérülékenyek vagyunk egy támadásra", de a spekuláció csak akkor indul be, ha van rá racionális alap. Hozzátette, hogy valójában egyfolytában van spekuláció, csak normális esetben a vevői és eladói oldalon egyensúlyban vannak a gyors mozgást keresők. Az elemző szerint az egyensúly megbomlásához a gazdaság lelassulása vezethet, éppen ez jelenti a legnagyobb kockázatot.

Az ijedséget a jegybank kamatemeléssel, a kormány további kiadáscsökkentéssel ellensúlyozhatná, ami "néhány hónapig elég lenne" - mondta Barcza, hozzátéve, hogy ha nem lesz még súlyosabb a visszaesés, akkor valószínűleg ennyi elég is lenne. Ha azonban mély recesszióba kerülne az ország, akkor szerinte már csak a Nemzetközi Valutaalap segíthetne.