Huszonhatezren kerültek a rossz adósok listájára

A tartósan gyenge forintárfolyam és a magas munkanélküliségi ráta miatt az elmúlt három hónapban újabb 26 ezer adós került a bedőlt hiteleseket összesítő listára, amelyen így már 832 ezer magánszemélyt tartanak nyilván. Az adatok romlásához az is hozzájárulhatott, hogy a kedvezményes végtörlesztés lehetősége miatt többen feladhatták hitelük törlesztését.

Megtette a hatását az augusztus elején hirtelen meggyengült forintárfolyam és a továbbra sem javuló foglalkoztatottsági helyzet. A 90 napon túli késedelmes tartozással nyilvántartott magánszemélyek száma szeptember végére 832 ezer főre emelkedett, ez 13 százalékos bővülést jelent egy év alatt, negyedéves bontásban pedig újabb 26 ezer bedőlt hitelest. Az adatokat kedden hozta nyilvánosságra a BISZ Zrt., amely a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) - korábbi nevén BAR-listát - üzemelteti.

A frankerősödés csak részben ludas

A mostani adatok azért igazán érdekesek, mert első ízben láttatják az augusztus elején hirtelen begyengült és azóta tartósan gyenge szinten stagnáló forintárfolyam hatását. A forint svájci frankkal szembeni árfolyama augusztus elején a 235-240 forintos szintre került, és kisebb ingadozások után október közepén is nagyjából ugyanott tartózkodik, köszönhetően annak, hogy a svájci jegybank szeptember elején bejelentette, rögzíti valutáját az euróval szemben, és nem engedi tovább erősödni.

Az árfolyam hatása a törlesztési képességre ugyanakkor csak az egyik oldala a problémának, mint ahogy erre egy korábbi cikkünkben már rámutattunk. A hitelek bedőlésében legalább ilyen fontos szerepet játszik a munkanélküliség növekedése, függetlenül attól, hogy frankban vagy forintban adósodott el a hiteles. Akiknek megmaradt a munkájuk, azok többségében nehezen, de fizették és fizetik ma is a törlesztőrészletüket, akik viszont elveszítik az állásukat, azok átlagosan 6-8 hónappal később elkezdenek elmaradni a törlesztéseikkel, majd pedig megjelennek a rossz adósok banki statisztikáiban. A hazai munkanélküliségi ráta az elmúlt években 2010 első negyedévében volt a legmagasabb, a csúcspontot eddig 11,8 százalékos mutató jelentette, amit kisebb javulás követett ugyan, de idén az első negyedvben ismét 11,6 százalékra ugrott a munkanélküliség mértéke, részben már ennek a hatása is jelentkezhetett a rossz adósok megugró statisztikáiban.

Kétszer annyian, mint két éve

A KHR-ben regisztrált bedőlt hitelesek (vagyis a 90 napon túli késedelemben levő, legalább a minimálbér összegével tartozó ügyfelek) számának megugrásában az állami mentőcsomagoknak is jut szerep. Banki és jegybanki elemzések is kimutatták már, hogy a kormányzati segítség bejelentése "erkölcsi kockázatot" hordoz, bármiféle mentőcsomag hallatán ugyanis olyan adósok is leállhatnak a törlesztéssel, akik egyébként még nehézkesen, de bírnának fizetni. Ennek számszerűsített hatását ugyan nem lehet kimutatni a KHR friss adataiban, de az tény, hogy nyár eleje óta folyamatosan napirenden volt a devizahitelesek állami megmentése, és előbb az árfolyamrögzítést, majd a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét is bejelentette a kormány.

A rossz adósok számának emelkedése különösen többéves távlatban riasztó. A gazdasági válság magyarországi begyűrűzésének első évében, 2008 végén még csak 414 ezer magánszemélyt rögzítettek "élő mulasztással" a KHR-ben, ez akkor egy év alatt durván 40 százalékos megugrást jelentett. 2009 végén már 622 ezer bedőlt hiteles volt, tavaly év végén 768 ezer magánszemély, most pedig már 832 ezren vannak a listán. Három év alatt tehát több mint megduplázódott a rossz adósok száma, miközben a jegybank várakozása szerint a csúcspontot még nem értük el.