Nem Törökország példáját követi Magyarország azzal, hogy pénzügyi támogatásról szóló tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vasárnap, a brit Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Az államtitkár arra utalt, hogy Törökországnak 2009-ben elhúzódó IMF-es tárgyalásokkal sikerült megtartania a piac bizalmát, a végén azonban nem kötött megállapodást a nemzetközi szervezettel.
Cséfalvay Zoltán az interjúban reményét fejezte ki, hogy a Magyarország befektetésre ajánlott adóskockázati besorolását még megtartó két hitelminősítő megvárja az IMF-fel folytatott tárgyalások eredményét, illetve azt, hogy a pénzügyi mentőháló hogyan segíti Magyarországot, mielőtt lépésre szánná el magát.
Az államtitkár a magyar államkötvények pénteki hozamemelkedését átmenetinek tartotta és bízott benne, hogy hamarosan csökkenhetnek a hozamok. "Úgy gondolom, hogy ez egy hirtelen reakció volt, és feltétlenül meg kell várni, a piac miként reagál. Amint azt más országoknál láttuk, alacsonyabb szinten stabilizálódik majd".
Cséfalvay Zoltán elmondása szerint a kormány továbbra is növekedés-központú politikát folytat majd, annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetést immár 0,5-1,0 százalékos bővülési ütemmel tervezi szemben a korábban várt 1,5 százalékos ütemmel. Ha a kormány veszélyben érzi a költségvetési célokat, akkor - hasonlóan az áfa szeptemberi emeléséhez - nem lesz rest újabb bevételnövelő lépéseket tenni - tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán egy esetleges kamatemeléssel kapcsolatosan elmondta: "A jegybank független intézmény Magyarországon. Amennyiben kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az a szervezet önálló döntése. És azt elfogadjuk". Az MNB monetáris tanácsa kedden tart kamatdöntő ülést.
A Reuters tudósítása szerint a piacok által vitatott, úgy nevezett "nem ortodox" gazdaságpolitikai lépésekről kijelentette: Budapest nem fél tárgyalni ezekről az intézkedésekről. "Bizonyosan tárgyalhatunk majd (...) ezekről a válságadókról, a bankadóról, vagy a devizahitelesek végtörlesztéséről, hogy ezek helyes lépések vagy sem. De Európa egésze új kihívások elé néz és ezeknek a megoldásához meg kell osztani a kockázatokat és a terheket" - fogalmazott az államtitkár.
Megjegyezte: az ilyen intézkedések átmeneti jellegűek, és a kormány éppen olyan reformokat hajt vére, amelyek lehetővé teszik ezeknek az adónemeknek a kivezetését 2013-tól. Úgy szólt: "a piac nagyobb bizonytalanságot lát azzal kapcsolatosan, hogy mi lesz, ha eltörlik ezeket az intézkedéseket. Több mint egy évünk van addig. Számos fontos reform közepénél tartunk, és ezeket végre kell hajtani".