Az euróövezet felbomlását árazza a piac londoni elemzők szerint

Londoni pénzügyi elemzők szerint a befektetők már elfogadták az euróövezet esetleges szétesésének a lehetőségét is, és elkezdtek "visszavonulót fújni".

A jelek szerint a piacok most már elfogadták annak a lehetőségét, hogy az euróövezet végső soron szét is eshet, legalábbis erre utalnak az utóbbi időszakban tapasztalt kötvényárazási folyamatok és az euró árfolyamgyengülése is - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőháza, a Capital Economics európai vezető közgazdásza, Jonathan Loynes befektetőknek összeállított szerdai áttekintésében kiemelte, hogy az európeriféria növekvő gondjai ellenére a piacok eddig "figyelemreméltó hittel" bíztak a közös valuta jövőjében, a legutóbbi hetekben azonban feltűntek annak jelei, hogy a helyzet változni kezdett. Ennek legérzékletesebb mozzanata Loynes szerint az, hogy a kötvényhozamokra ható, felfelé irányuló nyomás a perifériáról átterjedt a központra, és most már olyan országok kötvényhozamai is markánsak emelkednek, mint Franciaország, Ausztria és Belgium, miközben az euró 4 százalékkal gyengült a dollárral szemben.

A Capital Economics európai vezető közgazdásza szerint mindez arra vall, hogy a befektetők "elkezdtek visszavonulót fújni" az euróövezetből. Loynes szerint a görög válság hatására magas rangú euróövezeti illetékesek is nyíltan - és első ízben - elismerték, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből. Ez megingatta, "ha éppenséggel nem döntötte össze teljesen" azt az egyes befektetők által vallott korábbi nézetet, amely szerint pénzügyi, technikai és jogi tényezők miatt az euróövezet egyszerűen nem bomolhat fel.

A Capital Economics londoni szakértője szerint az egyetlen fejlemény, amely árnyalja képet, a német kötvénypiac folytatódó robusztus teljesítménye. Ez azt a nézetet tükrözheti, hogy Németország biztos menedék maradna az euróövezet esetleges szétesése után is, és központi helye lenne egy kisebb, de erősebb valutaunióban, olyan országokkal együtt, mint például Hollandia vagy Finnország. Ez a nézet lehet az egyik magyarázata annak is, hogy az euró nem gyengült sokkal nagyobb mértékben.

A Capital Economics európai vezető közgazdásza szerint az euróra nehezedő nyomás jó eséllyel erősödni fog. Tőkekiáramlás is lejjebb nyomhatja a közös valuta jegyzését, de negatív árfolyamhatásokkal járna az is, ha az euróövezeti jegybanktól várnák mind többen az utolsó hitelezői mentsvár szerepének betöltését, mert ez hatalmas mértékű "pénznyomtatással" járna.

Mindezek alapján a Capital Economics azt jósolja, hogy az euró a jövő év végéig 1,20 dollár körüli szintre gyengül a jelenlegi, 1,35-1,36 dolláros értékről, de ha az euróövezet felbomlásával kapcsolatos félelmek jelentősen erősödnének, akkor az euró "sokkal hamarabb sokkal nagyobbat is zuhanhat".