Az új alkotmányt sértheti a kormány költségvetése Bajnai szerint

A Bajnai-kormány két korábbi tisztségviselője azt állítja, hogy ha növekedni fog jövőre az államadósság, ahogy arra az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése számít, alkotmányellenes lehet a költségvetés, vagy újabb megszorításokra kényszerül a kormány.

Alkotmányellenes lehet a 2012-es költségvetési törvényjavaslat - írja Szigetvári Viktor és Tordai Csaba véleménycikkükben, amely a Közöskassza.hu oldalon jelent meg. (Szigetvári Viktor Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt, Tordai Csaba a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.) A két szerző a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány kuratóriumának tagjai, az alapítvány a tavaly év végén szélnek eresztett Költségvetési Tanács elemzői gárdájának vezetőjével, Romhányi Balázzsal közösen hozta létre pár héttel ezelőtt a költségvetést magyarázó Közöskassza.hu honlapot.

Az Európai Bizottság csütörtökön publikált jelentésében azt valószínűsíti, hogy jövőre az államadósság növekedni fog, az idei 75,9 százalékról 76,5 százalékra nő, majd 2013-ban 76,7 százalékra emelkedik. Brüsszel szerint ez részben abból következik, hogy a gazdasági növekedés a kormány által várt, a költségvetés alapjául szolgáló másfél helyett csupán fél százalékos lehet.

Az Orbán-kormány azonban egyelőre nem viszi lejjebb a növekedési prognózisát, aminek okát abban látják a cikk szerzői, hogy ezzel nyíltan el kellene ismernie a kabinetnek, hogy a parlament előtt heverő költségvetési tervezete alkotmányellenes.

A jövő év január 1-jén életbe lépő új alaptörvény ugyanis kimondja, hogy egyrészt nem lehet növelni az államadósságot - csak kivételes esetekben, például háború, súlyos gazdasági visszaesés esetén -, másrészt olyan költségvetési tervet kell összeállítani, amely az államadósságot csökkenti vagy legalábbis nem növeli. Ezzel a mostani kormányzó pártok által nyáron felállított elvárással ütközhet a kormány költségvetése, magyarázzák a szerzők.

A cikk szerint négy lehetőség közül választhat a kormány. Vagy év közben újabb kiigazítást, megszorítást hajt végre, hogy elkerülje az államadósság növekedését, vagy a jegybanknál elhelyezett kormányzati betéteket kell felhasználnia, hogy a fizetési kötelezettségeit teljesítse. A harmadik lehetőség, hogy "a kormány tudottan megalapozatlan számokkal fogadja el a költségvetést, így papíron nem kell elismernie előzetesen az alkotmánysértés esélyét. Egy megalapozatlan számokkal operáló költségvetési törvény azonban tovább rontaná a költségvetési politika hitelességét, ... ráadásul minden negyedév után egyre világosabbá válna, hogy az adósságszabály nem tartható, ami visszavezetne az imént vázolt első vagy második megoldáshoz."

A negyedik forgatókönyv, hogy a kormány nyíltan megsérti az alaptörvényt, ez viszont azzal a kockázattal jár, hogy hiába vesz fel újabb hitelt a kormány, az polgári jogi értelemben az semmisnek tekinthető, és a hitelnyújtó nagy kockázatot vállal - magyarázzák.

"Nem is beszélve arról, hogy ez a lehetőség politikailag komoly kockázatot hordoz a kormány számára, hiszen az elmúlt időszak két olyan szimbolikus cselekvését (az új alkotmányt és az államadósság elleni küzdelmet) ásná alá, amelyek sarokkövei a kormányzó erők jelenlegi politizálásának."