Nem kedvez az államháztartásnak a végtörlesztés az EKB szerint

Gyengíti a bankrendszer stabilitását, tovább szűkíti a hitelezési tevékenységet, és az államháztartásra is kedvezőtlen hatása lehet a devizahitelek egyösszegű végtörlesztését lehetővé tevő törvénynek - állítja az Európai Központi Bank elemzése.

A magyar gazdaság egészét és az államháztartást is hátrányosan befolyásoló hatásokkal járhat a devizaalapú kölcsönök rögzített árfolyamú végtörlesztésének lehetőségéről szóló törvény - írja az EKB honlapján kedden megjelent vélemény.

A bank szerint a végtörlesztésről szóló törvénnyel bevezetett rendszer öt szempontból is aggályos: "a bankrendszer stabilitását jelentősen gyengítő helyzetet teremt, amely egyben valószínűleg a gazdaságra is káros átgyűrűző hatásokat fejt ki." Másodszor hátrányosan befolyásolhatja a bankok tőkepozícióját, harmadszor pedig "a bankrendszert érő azonnali kedvezőtlen pénzügyi hatáson túlmenően számos, a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintő külső hatás is felléphet" - olvasható a dokumentumban.

A lehetséges kedvezőtlen külső hatások között az EKB említi az árfolyamra gyakorolt leértékelődési nyomást, az országkockázati felár emelkedését, a belföldi kamatokat felhajtó nyomást, továbbá azt, hogy a szigorúbb hitelezési feltételek miatt tovább szűkülhet a hitelezési tevékenység, és gyengébb lehet a növekedés.

Az EKB negyedik aggálya az, hogy a törvény kedvezőtlen hatást fejthet ki az államháztartásra is, ötödikként pedig rámutatott, hogy a rendszer kérdéseket vethet fel a tőke és a fizetések szabad mozgásával, a letelepedés szabadságával vagy más uniós szabályokkal "való megfelelőség tekintetében."