Évtizednyi megszorítás az ára az euróövezet egyben tartásának

Londoni elemzők szerint tízévnyi folyamatos megszorítással lehetne fenntartani az euróvözetet a mostani formájában. A helyzetértékelés szerint a valutaunió a komoly gazdasági következmények miatt "a legközelebbi jövőben" nem bomlik fel, de a probléma megoldását segítené, ha Görögország és más kisebb tagállamok elhagynák az eurózónát.

Évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani az euróövezetet - vélekedtek vasárnapi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vasárnap ismertetett előrejelzése szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények "sokkal intenzívebben" érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mint ha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.

A CEBR alapeseti forgatókönyvként azt valószínűsítette, hogy az euróövezet "a legközelebbi jövőben" nem bomlik fel, mivel a potenciális következmények ismeretében Görögország és a többi tagállam "nem meri" vállalni a felelősséget a valutaunió szétesése után rövid távon várható komoly gazdasági "szenvedésért". A CEBR londoni elemzői közölték, hogy becslésük szerint az euróövezet azonnali felbomlása esetén már jövőre legalább 2 százalékkal visszaesne a valutauniós térség GDP-értéke, szemben a cég jelenleg érvényes központi előrejelzésével, amely 2012-re stagnálást jósol az euróövezet egészére.

Görögország kilépése az euróövezetből oldana a feszültségen

Más nagy londoni elemzőházak szerint is legalább egy évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani a valutauniót. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi-gazdasági tanácsadó csoport közgazdászai legutóbbi elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az adósságválsággal küszködő euróövezeti tagországok versenyképességének alapvető hiányát. A cég szerint az eurózónán belül olyan szélesre nyílt a versenyképességi rés, hogy bezárása egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna a perifériális országokban. "Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót" - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.

A Capital Economics elemzőinek számításai szerint ha érvényesülne a dominóhatás, és az adósságválsággal küzdő összes valutauniós tagállam - köztük Spanyolország és Olaszország is - csődbe menne, az kétezer milliárd eurós vagy még nagyobb befektetői veszteséget okozhatna; ez az euróövezet éves GDP-értékének 20 százalékával lenne egyenlő.

Az elemzők szerint ha Németország és a többi központi eurótagállam szembesül azzal a hatalmas költséggel, amelyet esetleg nekik kell állniuk az euróövezet egyben tartása végett, akkor akár arra a következtetésre is juthatnak, hogy a közös valuta fenntartásának makrogazdasági indokai "messze nem kristálytiszták". A Capital Economics szerint ha az euróövezet felbomlik, annak legvalószínűbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévő eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam "kezdi megfontolni saját pozícióját".

Az euróövezet szétesését és Németország távozását más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét.