KPMG: Csökkenő céges hitelezésre számítanak a bankok

Romlott a bankoknak a vállalati hitelek alakulására vonatkozó várakozása a KPMG felmérése szerint. Az exportpiacok visszaesése és a hazai szabályozók kiszámíthatatlansága egyaránt szerepet kapott a romló indexben. A bankok következetesebb kormánykommunikációt szeretnének.

A nyári óvatos optimizmus után őszre nullához közeli értékre csökkent a KPMG vállalati hitelezésről szóló indexe, ami azt mutatja, hogy a bankvezetők hogyan látják a céges kölcsönök jövőbeli alakulását.

A könyvelő és tanácsadó iroda szerint 2009-ben és 2010-ben évi 5-10 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelpiac, miközben növekedett a problémás hitelek aránya. (Az MNB becslése szerint 19 százalék fölé növekedhet a nem teljesítő céges hitelek aránya 2012 végére.)

A KPMG júniusi első felmérése +1,45 pontot mért a -10 és +10 közti skálán, az októberi felmérés azonban már csak 0,1 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az enyhe növekedési várakozás a hitelpiac stagnálására váltott. A közlemény szerint a folyamatosan romló külső gazdasági környezet, az exportnövekedés kifulladása, valamint a belső fogyasztás elhúzódó stagnálása rontotta a vállalatok növekedési és jövedelmezőségi kilátásait, emellett a magyar szabályozói környezet változása és a pénzügyi piacokon tapasztalható bizonytalanság szintén kedvezőtlen hatással volt a hitelezési aktivitásra.

A hitelezési hajlandóság a működési és beruházási célú hitelek esetén a legmagasabb, míg ingatlanfejlesztésekhez csak jelentős korlátozásokkal nyújtanának hiteleket, sőt egyes bankok teljesen elzárkóznak tőle - írta a KPMG. Hozzátették, hogy a vállalati hitelportfólió a banki vezetők szerint csökkenhet a következő hónapokban, vagyis vélhetően több hitelt fognak visszafizetni a cégek, mint amennyit felvesznek. Eközben pedig a hitelek minősége romolhat a felmérésben részt vevők szerint.

A közlemény úgy fogalmazott, a banki vezetők szerint a vállalati hitelezési aktivitásra pozitív hatással lenne, ha kiszámíthatóbbá válna a gazdaságpolitika és a vállalkozói környezet, illetve következetes lenne a kormányzati kommunikáció. További ösztönző lehet a bankok terheinek mérséklése, míg a keresleti oldalt erősíthetné a fejlesztések fokozottabb támogatása, építőipari adókedvezmények biztosítása, illetve az állami garancia intézmények rugalmasabb működése.