"A forint gyenge bokszoló" - miért maradt le a magyar pénz a régióban?

Hiába jobb több fontos magyar gazdasági mutató, mint 2009 elején, a forint újra a 317 forintos rekord euróárfolyam közelében járt a múlt héten, és ez a hét sem kezdődött jól. Történt ez annak ellenére, hogy a környékbeli országok devizái már javulni tudtak októberben, a forintot azonban az [origo] által megkérdezett közgazdászok szerint húzta a végtörlesztés és "a bizonytalanságot okozó politikai gyakorlat".

Mintha két és fél évet visszaugrottunk volna az időben. A múlt héten kis híján történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, csütörtökön 315 forintot is ért egy euró. Ez csupán két forinttal marad el a 2009 március eleji 317,25 forintos szinttől. Minden idők leggyengébb forintárfolyamától ugyan kissé eltávolodott a forint, de így is 310 forint körüli euróárfolyamon zártuk a hetet. De a mostani hét sem kezdődött jól , hétfőn újra átlépte a 315 forintos szintet a kurzus.

Két és fél éve a globális klíma kedvezőtlen volt, és hasonló a helyzet most is. 2009 elején az országok gazdasági bezárkózása, a protekcionizmus felerősödése miatti félelem uralta a pénz- és tőkepiacokat, a részvények szerte a világon estek, a forint megannyi feltörekvő piaci devizával egyetemben gyengült. Most az eurózóna adósságválsága nyomasztja a befektetőket, a kockázatvállalási hajlandóság gyengülése szerepet játszik a fejlődő piaci devizák értékvesztésében.

280-as árfolyam reálisabb lenne

Vannak ugyanakkor különbségek is a két helyzet között. Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt két és fél év alatt számos makrogazdasági mutatónk javult, külső egyensúlyi pozíciónk érdemben jobb lett (a külkereskedelmi mérlegben jelentős többlet halmozódhat fel), a költségvetési hiányt sikerült egy kicsit lejjebb faragnunk, a devizatartalékok két és fél éve alacsony szinten voltak, most elegendőnek tűnnek, akkor rá voltunk szorulva az IMF és az EU mentőcsomagjára, most tudjuk magunkat a piacról finanszírozni. Igaz, a magyar gazdaság számára az elmúlt szűk három év valóban szűk esztendő volt, a 2009-es tekintélyes mértékű visszaesést 2010-ben és 2011-ben nem tudja ledolgozni a magyar gazdaság, teszi hozzá a közgazdász, aki úgy számol, most a forint euróval szembeni reális, egyensúlyi árfolyama 280 forint körül lehet. (Az egyensúlyi árfolyamot több makrogazdasági mutatószámból számolják, egyebek mellett a folyó fizetési mérleg többlete vagy hiánya, a gazdasági növekedés, az árszínvonal változása befolyásolja az árfolyam egyensúlyi értékét.)

A régió leggyengébbje a forint

Nemcsak a helyzet nem indokolná tehát azt, hogy a történelmi mélypontot vegye célba a forint, hanem az egyensúlyi árfolyamához képest is túlgyengült a hazai valuta. Ráadásul a környező országok pénznemei ennyire nem szenvedték meg az európai adósságválság felerősödését. A régióban a forint értékelődött le a legnagyobb mértékben az elmúlt két hónapban.

Míg szeptember eleje és november 10. között a cseh korona hat százalékot gyengült az euróval szemben, a lengyel zloty pedig hét százalékkal lett olcsóbb - igaz, ott a jegybank beavatkozott a devizapiacon a zloty leértékelődését tompítandó -, addig a forint tizennégy százalékot vesztett értékéből. Ugyanezen időszak alatt az ország csődkockázatát jelző cds felár a görögöket leszámítva Magyarország esetében nőtt a legnagyobb mértékben Európában.

Gyenge bokszoló

"Augusztusban-szeptemberben a feltörekvő piacokon komoly leértékelődési nyomás alá kerültek a devizák, októberben azonban majdnem mindenhol volt egy visszapattanás. A forint ugyanakkor nagyon gyengén szerepelt ebben a korrekcióban is, 290 forintos árfolyamig tudott csak visszakapaszkodni, utána aztán szinte folyamatosan gyengült, akár kedvező volt a hangulat egyik nap a világ pénzpiacain, akár rossz" - hívja fel a figyelmet Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója egy gyenge bokszolóhoz hasonlítja a forintot a teljesítménye alapján. "Egy jó, erős bokszoló ugyanúgy kap pofonokat, gyomrosokat, de állja az ütéseket, a forint gyenge bokszolóként viselkedett eddig."

A végtörlesztés nagyot ütött

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője szerint a forint sérülékennyé válásában a külső körülmények mellett belső, magyar okok is szerepet játszanak. "A végtörlesztés több csatornán keresztül is árt a forintnak. A bankok várható veszteségeik fedezése érdekében forintot adtak el euró ellenében, a bankok tőkehelyzetén keresztül a hitelezési hajlandóságot is rontja a végtörlesztés, ezzel visszahúzza a gazdasági növekedést.

A kormány meglebegtette azt is, hogy lesz folytatása a végtörlesztésnek, ami miatt a forint további leértékelődésére játszó pozíciók épültek ki a piacon. A gazdasági növekedés a végtörlesztés hatásától eltekintve sem néz ki fényesen, ami romló adósságpályát eredményez, a tavaly hirtelen előhúzott válságadók a beruházások elhalasztását vonták maguk után."

Duronelly Péter is azt mondja, "az elmúlt másfél év magyar gazdaságpolitikájának külföldi megítélése nem túl jó, annak ellenére, hogy a fő célkitűzés, az adósság leépítése üdvözlendő. Ennek megvalósítása, a bizonytalanságot fokozó politikai gyakorlat azonban olyan összképben csúcsosodik ki, amely miatt a külföldi befektetők nem szívesen hozzák ide a pénzüket, és most már az a veszély is fenyeget, hogy olyan magyar tőketulajdonosok, akik beruházáson gondolkodnak, nem idehaza fektetik be pénzüket".

Egy neve elhallgatását kérő, több százmilliárd forintnyi vagyont kezelő közgazdász úgy fogalmazott, "a befektetők úgy érzékelik, hogy a kormány nem látja át, mi folyik a világban, mintha nem értené a helyzetet".

"A végtörlesztést végleg elfelejteni"

Eltérően látják az [origo] által megkérdezettek a közeljövőt. Németh Dávid szerint annyira változékony a piaci hangulat, hogy egy újabb hangulatromlásnál a forint új mélypontra zuhanhat, míg Duronelly Péter szerint, ha csak nem jön el az armageddon az euróövezetben rövid időn belül, akkor "idén már túl vagyunk a stresszidőszakon", és nem lépi át a 317-es szintet a forint.

Duronelly azonban annál jobban tart a jövő év elejétől, amikor a befektetők portfólióátrendezést hajthatnak végre, és nagyobb valószínűséggel a feltörekvő piacokról csoportosítanak át a fejlett országokba. Szerinte ekkor a forintot nehéz lesz megvédeni a további, akár újabb rekordot megdöntő gyengüléstől. Németh Dávid azonban három-négy hónapos időtávon inkább megnyugvást vár, és azt, hogy az euró a 290-300 forintos sávba kúszik le.

Bármelyiküknek lesz is igaza, a kormánynak nehéz napokra kell felkészülnie, és kevés esély van arra, hogy egykettőre túl leszünk a mostani izgalmakon. Németh szerint többször hangsúlyoznia kellene a kormánynak, hogy a hiánycélt minden eszközzel be kívánja tartani, és a bankokkal való együttműködésre törekszik a továbbiakban. (A hiánycél tartását eddig is nagyon határozattan képviselte a kormány, és november elején szorosabb együttműködésbe fogott a bankokkal.)

Gárgyán szerint azt is meg kellene tennie a kormánynak, hogy végleg elfelejti a végtörlesztés továbbvitelét, és nemcsak a költségvetésihiány-cél tartását hangoztatja, és nem enged a szigorúságból, hanem ráerősít a kiadásoldali megtakarításokra, különben 2013-ban újra baj lehet. (Egyértelmű kijelentést nem tett, de Matolcsy György a Bankszövetséggel közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egyelőre nem lesz több devizahitelesmentő-csomag. Igaz nem sokkal korábban egy interjúban ennek az ellenkezőjét vetítette előre.)

Duronelly szerint olyan kockázatok vannak, hogy nem is lehetne kérdés mielőbb egy készenléti hitelkeretet kérni az IMF-től. Ha a jövő év első néhány hónapjában gondot okozna a piaci finanszírozás, akkor úgyis szükség lehet arra, hogy a Valutaalap segítségéért folyamodjon az ország - teszi hozzá a közgazdász.