Beférnek a gyorskölcsönök a THM-plafon alá

Több jelenlegi hitelt is át kell majd árazniuk a pénzügyi cégeknek, és lesznek olyan banki termékek, amelyek eltűnnek. A gyorskölcsönök futamidejét valószínűleg meg kell hosszabbítani, az áruhitelek és a hitelkártyák azonban érintetlenül megússzák, és elférnek még az új THM-plafon alatt. A plafon nem biztos, hogy minden esetben a fogyasztóknak kedvez. Előfordulhat például, hogy a bankok a hitelkártyák esetében a mostaninál magasabb kamatot vezetnek be az új törvény következtében.

Az eredeti tervekkel ellentétben valamivel enyhébb lett a teljes hiteldíjmutatóról szóló szabályozás, amelynek bevezetését Orbán Viktor miniszterelnök még szeptember eleji parlamenti beszédében előlegezte meg, amikor "hadat üzent" a tisztességtelenül drága és az uzsorakölcsönöknek.

30 vagy 45 százalék a plafon

Az új szabályozás hatásait egyelőre korai lenne megjósolni, az valószínűsíthető, hogy a magas THM-mel nyújtott úgynevezett gyorskölcsönök nem fognak eltűnni a piacról, de a feltételek mások lesznek, elképzelhető például a futamidő meghosszabbítása, ahogyan az is, hogy az eddiginél alacsonyabbak lesznek a kamatok. A hosszabb futamidőnél a havi teher alacsonyabb lehet, de tovább kell fizetni, tehát nem feltétlenül lesz kedvezőbb a konstrukció.

A parlament által elfogadott jogszabály értelmében az alapeset a következő: a pénzügyi intézmény nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek THM-je 24 százalékponttal több, mint a jegybanki alapkamat, vagyis a mostani állapot szerint nem haladja meg a 30 százalékot. Magánszemélyek egymás közötti kölcsönügyleteinél ugyanez a korlát vonatkozik a felszámított kamat mértékére. Külön megítélés alá esnek a hitelkártya-szerződések és az áruhitelek, ezekre magasabb plafont alkalmazhatnak a pénzügyi intézmények. A törvény szerint a THM itt legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg az alapkamatot, vagyis a jelenlegi kamatszint mellett maximum 45 százalékos lehet. A változás összességében a fogyasztók érdekeit szolgálja, elősegíti az indokolatlanul drága hitelek kiszűrését, de azért hagy némi mozgásteret a hitelezőknek, és lehetnek káros hatásai is - vélik az [origo]-nak nyilatkozó hitelpiaci szakértők.

Mi az a THM?

A teljes hiteldíjmutató egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Magyarországon 1997-ben vezette be a THM-et a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a mutató számítási módja azóta többször módosult, hogy a lehető legtöbb költségtényezőt a legpontosabban figyelembe tudja venni.

Az [origo] szeptember közepén megjelent összeállítása szerint több mint egy tucat olyan banki áruhitel-konstrukció volt, amelynek THM-je meghaladta a 30 százalékos plafont, ezek a végső verzió szerint megmenekültek.

A gyorskölcsönöket át kell dolgozni

"Mivel a hitelkártyák között jelenleg nincs vagy alig található olyan, amelyik 45 százalékos THM-mel ketyeg, látszik, hogy a jogalkotó nem elsősorban a bankoknak akart keresztbe tenni, hanem az uzsorakamatokat, az irreálisan magas kamattal nyújtott hiteleket kívánja visszaszorítani" - értékelte a THM-plafonról szóló jogszabályt Homa Péter, a Bankkártya.hu vezetője. Erre utalt szeptember 12-i parlamenti beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is, amikor úgy fogalmazott: "zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet a kormány az uzsorakölcsön ellen, nincs helyük olyan élősködő bűnözőknek, akik a jövedelmeket elveszik a családoktól".

A januári változások első áldozatai tehát - ahogyan azt korábbi cikkünkben előrevetítettük - az uzsorakamattal dolgozó magánhitelezők lehetnek, továbbá az úgynevezett gyorskölcsönök, amelyek THM-je a mostani gyakorlat és számítási mód szerint jóval meghaladja a 30, de még a 45 százalékot is. A legnagyobb múlttal és ügyfélkörrel rendelkező hazai gyorskölcsönző cég, a Provident Zrt. egyelőre nem számszerűsítette a következményeket.

"Bár hétfőn a parlament elfogadta a THM-plafonról szóló törvényt, egyelőre még korai lenne konkrét jóslatokba bocsátkozni a törvény lehetséges hatásairól. Megvárjuk a Magyar Közlönyben publikált egységes törvényt, utána bővebben lehet értékelni a jogszabályt. Ahogy eddig is, úgy januártól is megfelelünk majd minden törvényi szabályozásnak a működésünket illetően" - közölte az [origo]-val Tóth Andrea, a Provident kommunikációs vezetője.

Egy névtelenül nyilatkozó hitelpiaci szakértő szerint a hitelezők arra fognak berendezkedni, hogy az alacsonyabb THM-plafon fog vonatkozni a legtöbb hiteltermékre, és ennek megfelelően megkezdik majd a termékek átárazását és az új termékek kifejlesztését. Kovács Zoltán, a hiteltanácsadással foglalkozó Benks-Hyper Kft. vezetője szerint bizonyos termékek valószínűleg eltűnnek a piacról, de a legtöbb esetben az ilyen termékek THM-je amiatt magasabb, mert éven belüli kifutásúak.

Az egyébként meglehetősen bonyolult képletű THM számításánál szerinte van mozgástér: egyrészt valóban lehet még faragni a költségeken, másrészt például a futamidő megnyújtásával vagy a törlesztési gyakoriság csökkentésével kozmetikázni is lehet a mutatót. A Provident gyorskölcsöneinél azért jön ki magasabb THM, mert tipikusan éven belüli kölcsönökről van szó, amelyeket ráadásul heti-kétheti gyakorisággal kell visszafizetni, miközben a THM képletét valójában az éven túli kölcsönök összehasonlítására találták ki. Hasonlóan fogalmazott az [origo]-nak az egyik nagybank hitelezéssel foglalkozó munkatársa, aki azt mondta, hogy a kereskedelmi bankoknál is több olyan termék lehet, amelynek a THM-je meghaladja a törvényben megszabott plafont, így itt is átárazásra lehet számítani.
Banki kamatemelés is jöhet

A THM-plafon egyik kellemetlen mellékhatásaként viszont akár kismértékű kamatemelés is bekövetkezhet a hitelkártyán keresztüli kölcsönöknél és az áruhiteleknél. Mivel a hitelkártyák mögötti kölcsönök THM-je általában nem éri el a 45 százalékos szintet, Homa Péter úgy fogalmaz: "van olyan félelmem, hogy a bankok feljebb viszik majd ezeknek a kamatait, THM-jét". Az esetleges kamatemelést ugyan korlátozhatja az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó tilalom, az emelést ugyanis meg kell indokolnia a banknak, de Homa szerint "a jelenlegi gazdasági helyzetben, az országkockázatra hivatkozva ezt éppenséggel meg is tehetik".

Hasonló aggodalmakat már korábban is megfogalmaztak az [origo]-nak nyilatkozó banki szakértők, akik szerint, ha a THM-plafont túl mereven határozzák meg, és nem vizsgálják felül rendszeresen, akkor az káros a hitelpiac minden szereplőjének. Akadályozhatja a versenyt, és nem lesz a piacon olcsóbb szolgáltatást kínáló bank, mindenki elmegy majd a legfelső határig, vélték banki szakértők.

A rövid futamidejű személyi kölcsönöknek vége lehet

A szabályozás egyik érdekes kérdése ugyanakkor az, hogy a személyi kölcsönök, amelyek az áruhitelekkel és fogyasztási kölcsönökkel egy kategóriába és hasonló árazás alá tartoznak a bankoknál, kimaradtak a magasabban meghúzott korlátozás alól. Tehát míg egy áruhitel THM-je januártól maximum 45 százalékos lehet, egy hasonló funkciót betöltő személyi kölcsöné legfeljebb 30 százalékos. Homa Péter ezért elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre "több bank csak minimum 2, 3 vagy akár 4 évre ad személyi kölcsönt az ügyfeleknek", és egyébként is jellemző lehet, hogy a THM-plafon bevezetése miatt eltűnnek a rövidebb futamidejű hiteltermékek, és a helyükbe hosszabb futamidejűek lépnek.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója is ezt emelte ki a szabályozásra adott reakciójában az MTI-nek, mondván, "az adósságrendező hitelek és a személyi kölcsönök kimaradtak a törvényből, ami azt eredményezheti, hogy a bankok vagy nem nyújtanak ilyen kockázatos termékeket, vagy szigorúbbak lesznek a folyósítás feltételei."