Uniós figyelmeztetést kapott Magyarország a költségvetési hiány miatt

Az Európai Unió úgynevezett korai figyelmeztetést küldött öt tagországnak - köztük Magyarországnak -, mert az érintett tagállamok a költségvetési szabályok jövő évi megsértését kockáztatják.

Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyekért felelős biztosa kedden közölte, haladéktalanul válaszokat kell adni arra a bizalmi válságra, amely az adósság-, illetve a bankválság következtében jött létre. A biztos a német munkaadók szövetségének (BDA) fórumán tartott előadsában hozzátette, hogy az Európai Bizottság erre vonatkozóan már szerdán javaslatokat terjeszt elő, az indítványok egy része túlmegy az állam- és kormányfők eddigi határozatain.

A biztos reméli, hogy Németország felülvizsgálja a közös európai kötvény kibocsátását ellenző álláspontját, szerinte a kötvénykibocsátás csökkenti a gazdasági, illetve pénzügyi egyenlőtlenségeket, és nagyobb stabilitást biztosít. Olli Rehn közölte azt is, hogy az Európai Bizottság jelentősen bővíteni igyekszik az ellenőrzést az euróövezeti tagállamok költségvetése felett, ez pedig magában foglalhatja a költségvetések előzetes ellenőrzését is.

Az uniós biztos előadásában azt is közölte, hogy a Európai Unió előzetes figyelmeztetést küldött öt tagországnak, amelyek jövőre a költségvetési szabályok megsértését kockáztatják. Meg nem nevezett hírügynökségi források szerint Rehn Belgiumot, Lengyelországot, Magyarországot, Ciprust és Máltát nevezte meg, kijelentve, hogy megfelelő intézkedéseket vár ezektől az országoktól. Rehn ezzel megerősítette az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésének ismertetése után tett kijelentését, amely szerint az öt tagállamtól további tájékoztatást fog kérni arról, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenteni a deficitet a következő időszakban.

Brüsszel jóval borúlátóbb a kormánynál

Az Európai Bizottság (EB) prognózisa a magyar kormány által kitűzöttnél sokkal rosszabb makrogazdasági mutatókkal számol, Brüsszel szerint csak félszázalékos lesz a gazdasági növekedés Magyarországon 2012-ben, míg a kormány hivatalosan 1,5 százalékos fejlődéssel számol. Az EB a kormány által kitűzöttnél (2,9 százalék) ugyancsak jóval alacsonyabb, 1,4 százalékos növekedéssel számol 2013-ra. A brüsszeli előrejelzés szerint a magyar költségvetés hiánya jövőre 2,8, egy évvel később 3,7 százalékos lesz. A kormány 2012-re 2,5, 2013-ra 2,2 százalékos hiányt vár.

Az [origo]-nak az EB prognózisa után megjelent összeállítása szerint a kormány és az Európai Bizottság előrejelezése közötti nagy különbségeknek az is oka lehet, hogy az utóbbi most készült el, míg a konvergenciaprogramot áprilisban hozták nyilvánosságra, a költségvetést pedig szeptember végén nyújtották be, és azóta az eurózóna válsága miatt sokat romlottak a külső körülmények. Ha ennek megfelelően az uniós testület által közölt számok állnak közelebb a valósághoz, akkor újabb takarékossági intézkedésekre lehet szükség, hogy a hiány ne menjen három százalék fölé és az államadósság ne nőjön.

Az uniós prognózis "Magyarország: rögös út előtt" címet viselő fejezete az előnytelen külső hatások (csökkenő exportkereslet, devizaárfolyam-változások) felsorolása mellett megemlíti, hogy a szeptemberben bejelentett "megszorító intézkedéseket övező bizonytalanság" miatt csökkenő fogyasztás is hozzájárul a gazdaság gyenge teljesítményéhez. A személyi jövedelemadó csökkentése ezen a területen "a jelek szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket" - áll a szövegben. Az EB megállapítja azt is, hogy a 2012-es adóátrendezés "ismét a legszegényebb háztartások terheit fogja növelni".