"Amint a magyar kormány megnyugtatóan eloszlatja a tárgyaló felek aggályait, folytatódhatnak az informális egyeztetések, illetve megkezdődhetnek majd a formális tárgyalások is" - válaszolta az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviselete az [origo] azon kérdésére, hogy mikor folytatódhat az egyeztetés Budapest és Brüsszel, illetve a Nemzetközi Valutaalap között.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Hír Tv-ben vasárnap azt mondta, nem szakadtak meg a tárgyalások, mert el sem kezdődtek. A hivatalos tárgyalás szerinte január 10. körül kezdődhet majd. Ez azonban a brüsszeli álláspont szerint korántsem biztos, amit az Európai Bizottság képviseletének irodavezetője is megerősített a Világgazdaságnak adott, kedden megjelent interjújában. Azt mondta: "Egyelőre a magyar kormány válaszára várunk - ettől függ, hogy a bizottsági delegáció mikor és milyen keretek között tér vissza." Hozzátette ugyanakkor, hogy a válaszadásnak nincs határideje.
Az EU és az IMF tárgyalói múlt csütörtökön utaztak haza az előzetes tárgyalásokat megszakítva, pedig eredetileg még pénteken is lett volna programjuk. Az egyeztetést vezető Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa személyesen döntött a lépésről, amelyet azzal indokolt, hogy a magyar jegybanktörvény uniós jogba ütközik, illetve azt nem egyeztették megfelelően a közösségi intézményekkel.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az [origo] értesülése szerint személyes hangvételű levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben a jegybanktörvény és a stabilitási törvény visszavonását kérte. A levél csak érzékelteti, hogy ezek visszavonása feltétele lehet a kölcsönmegállapodásnak. Barroso is januárra teszi a hivatalos tárgyalások elkezdését, azonban jelezte, hogy azért szakították meg a tárgyalásokat, mert Fellegi Tamás, a magyar delegáció vezetője nem tudta garantálni a két törvény felfüggesztését, amíg azokat az EB megvizsgálja.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének válasza szerint a Brüsszel "azt kérte a magyar kormánytól, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a (jegybank-) törvény alapos előzetes vizsgálatára." A kormány azonban kifejezte szándékát, hogy az új jegybanktörvényt még az idén el kívánja fogadni, ezt mutatja, hogy sürgős parlamenti eljárás alá vonta a jogszabály tárgyalását.
Vagyis az EB nemcsak a törvény egyes pontjait módosítaná, ahogy azt az Európai Központi Bank (EKB) kérte, hanem időt is az alapos tanulmányozásra. A kormány az EKB kéréseire hivatkozva több módosító indítványt adott be a jegybanktörvényhez, azonban Brüsszel egyértelműen kifejezte, hogy nem a módosítgatást várja el, hanem a törvényről való szavazás elhalasztását. "Bármilyen témában akkor lehet érdemi tárgyalást folytatni, ha az érintett feleknek megvan a saját mozgásterük" - írta a magyarországi képviselet.
Az [origo] megkereste az IMF-et is, hogy mikor folytatódhatnak az egyeztetések, Iryna Ivaschenko, a Valutaalap magyarországi képviselője azonban csak az intézmény hivatalos közleményéből idézett: "az IMF az Európai Bizottsággal való szoros együttműködésben fenntartja a kapcsolatot a (magyar) hatóságokkal, hogy meghatározzák a következő lépéseket".