Több évre feladja az adósság elleni harcot a kormány

Négy évvel elhalasztaná a kormány annak az alaptörvényben is rögzített szabálynak a hatályba lépését, amely szerint nem fogadható el az államadósság GDP-arányos mértékét növelő költségvetés. Orbán Viktor korábban azt mondta, "ha nem győzzük le az államadósságot, akkor az győzi le Magyarországot."

A nemzetgazdasági miniszter által vasárnap benyújtott törvényjavaslat bontja ki a január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvény azon rendelkezését, mely szerint mindaddig, "amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyulés csak olyan központi költségvetésrol szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza".

A javaslat szerint ezt az az előírás biztosítaná, amely szerint az államadósság megelőző évhez viszonyított növekedési üteme nem haladhatja meg a várható infláció és bruttó hazai termék (GDP) reál növekedési üteme felének a különbségét. Mivel az államadósságot nominál, a GDP-t viszont reál alapon számolják, a szabály alkalmazásával így pozitív növekedés esetén mindig lassabb lenne az államadósság növekedése, mint a GDP-é (gazdasági visszaesés esetén viszont ez átmenetileg megengedné az adósság növekedését).

Csak 2016-ban szigorítana Matolcsy minisztériuma

A gazdasági miniszter a vasárnapi javaslattal fel is mentené saját magát, illetve a 2014. december 31-ig büdzsét készítő minisztériumot a várhatóan szigorú költségvetési politikát követelő szabály betartása alól: a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezései között az áll, hogy ez a bekezdés csak 2015. január 1-jén lép hatályba. Addig, az "átmenti időszakban" a hatályos konvergenciaprogramban a kormány által rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében a javaslat értelmében.

Erre vélhetően azért van szükség, mert a jövő évi növekedés valószínűleg jóval alacsonyabb lesz annál, amennyivel a kormány a költségvetés tervezésekor számolt. A másfél százalékos hivatalos célhoz képest az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzésében már csak 0,5 százalékos bővülés szerepelt, és a kormány is többször elismerte már, hogy felülvizsgálatra szorul az eredeti szám - Matolcsy György gazdasági miniszter nem hivatalosan 0,5 és 1 százalék közötti adatot említett.

Ez pedig feltehetően azt jelentené, hogy a csökkenő államadósság-ráta biztosításához újabb takarékossági intézkedésekre lenne szükség, máskülönben alkotmányellenes lenne a költségvetés. (A javaslatról az NGM sajtóosztályát is megkérdeztük hétfő délelőtt, de eddig még nem kaptunk választ.)

"A kormány hitelességének ez már nem sokat árt"

Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor az eurózóna adósságválsága miatt a befektetők nagyon érzékenyek erre a kérdésre, az adósságcsökkentés időleges feladása nem nehezíti-e tovább az elmúlt hetekben egyébként is akadozó állampapír-piaci aukciókat.

"Ez a fejlemény nyilván nem használ a hitelességnek, de az elmúlt hónapokban a forintgyengülés és a gyenge növekedési kilátások miatt már világossá vált, hogy nem tud csökkenni az államadósság szintje, különösen nem abban az ütemben, ahogy a kormány elképzelte" - mondta az [origo] kérdésére Orbán Gábor, az Aegon Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Szerinte az, hogy a feszültséget a szabály megváltoztatásával oldják föl, nem olyan lényeges kérdés, a kormány megtépázott hitelességének már nem sokat árt. "A mostani pozitív hangulatban akár el is sikkadhat ez a hír" - tette hozzá.

Eddig az államadósság volt a fő ellenség

A kormány eddig az államadósságot tekintette első számú ellenségének, lényegében a magán-nyugdíjpénztári vagyon elvonását is ezzel indokolta. Az államadósság csökkentését többször is a legfontosabb feladatok egyikeként mutatta be. Orbán Viktor miniszterelnök egyik elhíresült mondata is e harc jelentőségéről szól: "ha nem győzzük le az államadósságot, akkor az győzi le Magyarországot."

"Nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következő kormány kezét. És nemcsak a következőét, hanem a következő tízét" - mondta a kormányfő idén nyáron egy osztrák bulvárlapnak adott interjúban arról, hogy a kormány kiterjeszti a kétharmados törvények körét a gazdasági kérdésekre. Ezt azzal indokolta, hogy "bizonyos dolgokban stabilitásra van szükség, amelyeket meg lehet változtatni, de csak konszenzussal".

Csak ideiglenesen sikerült csökkenteni

Az államadósságot először a megszerzett magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részével 82 százalék közeléből 75 százalékra tudta csökkenteni a kormány, a forint gyengülése miatt azonban idén szeptember végére ismét 82 százalékra ugrott az adósságráta. Ez igen távol áll attól a 75,5 százaléktól, amit a kormány még tavasszal, a konvergenciaprogramban vállalt, és ami továbbra is a hivatalos cél. (Az adósság szintje azért függ a forint árfolyamától, mert negyven százaléka devizában van.)

Noha az államadósság-ráta növekedését az MNB statisztikái is dokumentálják, a Nemzetgazdasági Minisztérium által idén márciusban elindított államadósság-számláló ("adósságnyomás-mérő") még mindig a júniusi, 76,1 százalékos értéket mutatja. A mellékelt magyarázat szerint ugyanis a számláló 265,5 forintos euróárfolyammal számol. Az euró árfolyama jelenleg 300 forint körül jár, az elmúlt hetekben a 318 forintot is megközelítette, átlépve a korábbi csúcsát.

A növekedési terv vitaanyaga már elkészült

Az államadósság-ráta emelkedésének a gyenge növekedés az egyik oka. Matolcsy György az említett uniós előrejelzés megjelenése utáni napon bejelentette, hogy új növekedési tervre van szüksége az országnak, Orbán Viktor pedig később azt mondta, a terv kulcskérdés, mert nélküle a magyar gazdaság recesszióba fog zuhanni.

Múlt pénteken a tárca honlapján közzétette a terv vitaanyagát. A dolgozatban kevesebb az adat, több a szöveges gazdasági elemzés, a történelmi kitekintés, és olyan érdekes kifejezéseket is bevezet, mint a "kelet-európai banán". Szövegében helyenként maradtak elütések, helyesírási hibák, és egy fordítási hiba is becsúszott: "A magyar növekedés követei lehetnek a magyar diaszpórák és a konzulok" címet viselő alfejezetben a szerzők az IT-szektor bölcsőjének számító kaliforniai Silicon Valleyt Szilícium-völgy helyett Szilikon völgyként említik. A tervről bővebben itt olvashat.