Jövőre több hitelre számít a magyaroktól az állam

Az Államadósság Kezelő Központ vezetői szerint a piac számított a leminősítésre, így az nem fog nagyobb hullámokat verni az állampapírpiacon. Töröcskei István azt mondta, hogy a hitelminősítés fontos dolog, de csak egy szempont a sok közül.

A piacról akarja finanszírozni az országot az Államadóság Kezelő Központ jövőre. Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója ezt csütörtök reggeli, budapesti sajtótájékoztatóján jelentette ki, miután szerda este a Standard and Poor's (S&P) hitelminősítő bejelentette, hogy leminősíti Magyarországot. Töröcskei szerint a Nemzetközi Valutaalappal csak egy együttműködést kíván kötni a kormány, ezért nem is akart összeget mondani, hogy mekkora hitelkeretre lehet szükség.

A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a piaci finanszírozás része, hogy jövőre a közvetlen lakossági értékesítés növelését szeretnék elérni, ezt új termékek bevezetésével és marketingkampánnyal segítik majd. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ÁKK arra számít, hogy jövőre több magánszemély vesz majd kincstárjegyeket, állampapírokat, és ezen keresztül hitelezi az államot, miközben biztos helyen tudhatja megtakarításait.

Az S&P leminősítése az ÁKK szerint nem fog jelentős eladási hullámot generálni az állampapírpiacon, mondta Borbély László általános vezérigazgató-helyettes. A Moody's korábbi leminősítése után volt egy kisebb ilyen hullám, de utána visszatért a rendes kerékvágásba a piac a vezető szerint. Borbély azt is elmondta, hogy régóta érvényben volt Magyarország hitelminősítésére a negatív kilátás a három hitelminősítőnél, ezért a befektetők számítottak a lépésre.

Borbély a Templeton befektetési alap példáját hozta fel, amely Magyarország hitelminősítéséhez hasonló alapokba helyezi pénzét, cserébe magas hozamot ígér, magasabb kockázat mellett. (A Templeton egyben Magyarország egyik legnagyobb hitelezője is - a szerk.) Hozzátette azt is, hogy a hitelminősítés fontos dolog, de csak egy szempont a sok közül egy ország megítélésében, például az olasz vagy portugál országkockázatot mutató CDS-felárak hasonlóak a magyarhoz, miközben a minősítésük sokkal kedvezőbb.

Töröcskei ehhez hozzáfűzte, hogy több olyan európai ország van, amelynek a minősítése sokkal jobb, mint Magyarországé, viszont gazdaságilag kevésbé stabil.

Az ÁKK tájékoztatóján elhangzott, hogy a jövő évi nettó kibocsátás 95 százaléka, 613 milliárd forint a forintpiacon valósul meg a tervek szerint. Devizából az állam nem tervez 2012-ben nettó forrásbevonást, a tervezett 4 milliárd euró értékű piaci devizaforrás bevonása, illetve a 800 millió euró várható projektfinanszírozó hitelfelvétel a mintegy 4,8 milliárd eurós lejáró devizatartozást refinanszírozza.

A teljes bruttó kibocsátás várhatóan 7 százalékkal csökken 2011-hez képest, mintegy 4589 milliárd forint lesz. Az összes bruttó kibocsátás 69 százaléka forint, 31 százaléka deviza.