Orbán nevezheti meg Simor helyetteseit

A kormány által benyújtott új jegybanktörvény több ponton is közelebb húzná a kabinethez a Magyar Nemzeti Bankot.

A Magyar Nemzeti Bank fő döntéshozó testületének, a monetáris tanács tagjainak száma legfeljebb 9 lehet, míg a hatályos törvény 7-ben maximálta azt - derül ki az új jegybanktörvényből, amit kedden nyújtott be a parlamentnek a kormány. A javaslatban az is szerepel, ahogy arról az [origo] korábban beszámolt, hogy az MNB alelnökeinek személyére nem az MNB elnöke, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot. Ha elfogadják a törvényt, az MNB meg kell, hogy küldje a kormánynak az igazgatóság napirendjét.

Részletesebben foglalkozik a javaslat az MNB elnökének beszámolási kötelezettségével is. A hatályos szabályozás szerint az MNB elnöke a jegybank tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.

Ezen túl az új szabályozás azt is tartalmazza: az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli. Új elemként az MNB elnökének, alelnökének és dolgozóinak bérét is korlátozza a javaslat.

Kellemetlenkednek Simorral

Az új alelnökök kinevezésének célja az lehet, hogy a kormány jobban belelásson az MNB-ben folyó szakmai munkába, nagyobb ráhatása legyen arra - magyarázták a terv mögött meghúzódható szándékot kormányzati forrásaink korábban.

A kamatokról és a főbb monetáris politikai lépésekről döntő monetáris tanács külsős tagjai azokból az anyagokból dolgoznak, amit az MNB stábja tesz eléjük, irányítani, feladattal megbízni nem tudják a jegybanki szakértői gárdát - világítja meg a jegybank működésére rálátó egyik forrásunk. "Az, hogy milyen témában kutasson, milyen elemzésekre fókuszáljon a stáb, azt alapvetően a két alelnök és az elnök határozza meg, ők tudják a legmélyebben, milyen állapotban van a bankrendszer, a bank operatív működését ez a három ember irányítja."

Ezért ha a kormányoldal egy vagy két alelnöki helyhez jut, akkor ezekre a folyamatokra is nagyobb befolyása lesz, több érdemi információhoz jut, a mostaninál közelebbi képe lesz az MNB-ben folyó ügyekről. Az új alelnök vagy alelnökök bejövetelével a területeket is újraosztják majd, így egyik forrásunk szerint benne van a pakliban, hogy a pénzügyi stabilitási területet felügyelő Király Júliától vagy a közgazdasági területet irányító Karvalits Ferenctől ezeket a fontos részlegeket az új alelnök(ök)nek osztják. "Kellemetlenkednek egy kicsit Simorral, de ezzel megroppantani, lemondásba hajszolni nem tudják" - vélte mindhárom forrásunk korábbi cikkünkben.

Régóta tartó harcot folytat az Orbán-kormány

A kormányoldalról már régóta támadják Simort. Először a jegybankelnök ciprusi cégügyeit kapták fel, és az "offshore-ozás" miatt lemondásra szólították fel. Az ügyet napirenden is tartják, pár hete a parlament költségvetési bizottsága kérte fel a kormánypárti tagok többségi szavazatával Simort, hogy mutassa be a ciprusi cégének felszámolását és a pénz hazahozatalát igazoló dokumentumokat. Tavaly a jegybanktörvény megváltoztatásával kétmillió forintra csökkentették a jegybankelnök és az alelnökök bérének felső határát, a változtatás módja kiváltotta az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság rosszallását.

A parlament honlapján olvasható javaslat indoklása szerint az új törvény megalkotását elsősorban a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény tette szükségessé. Ennek megfelelően az új jegybanktörvénynek összhangban kell lenni az Alaptörvénnyel és az európai uniós szabályokkal. A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi törvény újrakodifikált változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul, emellett új elemeket is tartalmaz.