Rutinos spóroló lett Orbán

Februárban egy 250 milliárdos, augusztusban egy 100 milliárdos költségvetési kiigazítást kellett levezényelnie Orbánnak, most jön a harmadik, 200 milliárdos csomag. A legegyszerűbb megoldás az adóemelés lenne, de ehhez ki kell használnia egy jogi kiskaput.

Kevesebb mint három héttel 2012 és egy héttel a jövő évi költségvetés zárószavazása előtt 200 milliárd forint körüli kiigazító csomagot lengetett be Orbán Viktor miniszterelnök. A miniszterelnök már szombaton egyeztetett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, de hétfői parlamenti beszédében a kormányfő semmilyen utalást nem tett arra, hogy a csomag miből állhat össze, a kiadáslefaragás vagy a bevételnövelés dominálja-e, erről szerdán dönt a kormány. A hírre így is kéthetes mélypontra gyengült a forint.

A kiigazítás szükségességét Orbán azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság és társadalom szerkezete sok ponton még mindig pazarló, az eurózóna ránk is hatással lévő válsága pedig jobban elhúzódik, mint ahogy arra számítani lehetett. Orbánnak nem először kell megküzdenie egy ekkora nagyságrendű költségvetési lyuk befoltozásával. Csak idén ez lesz a harmadik takarékossági csomag, amelyet néhány hét alatt állít össze a kabinet. Miből válogatott eddig megszorításaihoz Orbán?

Először a minisztériumok húzták össze magukat

Két hónap sem telt el 2011-ből, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek 250 milliárd forintos stabilitási tartalék felállításáról kellett intézkednie. A kormányt nem érhette meglepetésként, hogy nyomban egy kiigazítást kell végrehajtania az idei büdzsén, az év elején ugyanis az NGM-ben újraszámolták a költségvetést, és kiderült, ekkora lyuk tátong rajta.

A lyukat részben a romló gazdasági környezet ütötte a költségvetésen, a kormány ugyanis nem tervezett be még 2010-ben kellő biztosítékot a növekedés visszaesésére és a forintárfolyam gyengülésének esetére. Másrészt tavaly ősszel, a 2011-es költségvetés tárgyalásakor számos ponton átírták a tervet a kormánypártok, több tucat olyan módosító indítványt is elfogadtak, amelyek csak papíron tartották meg a költségvetési egyensúlyt, valójában növelték a hiányt, mert fiktív bevételeket költöttek el.

A kormány februárban ezt a pénzt visszavette: minden minisztérium keretéből lecsípett milliárdokat, tízmilliárdokat, így jött ki a 250 milliárdos tartalék. Ezt a pénzt akkor csak félretetették a tárcákkal, de nyáron már a teljes összeget elvették, nem engedték elkölteni.

Másodszor már az emberek zsebébe is belenyúltak

Augusztusban jött a második csomag. Akkor jelent meg az idei második negyedéves gazdasági növekedési adat, és vált bizonyossá, hogy messze nem tartható a 3 százalékos GDP-bővülési terv. A kormány 3 százalékos növekedésre alapozta az idei költségvetést. Akkor úgy látták, a rosszabb gazdasági helyzet miatt százmilliárd forinttal kevesebb bevétel folyhat be az államkasszába.

A kormány egy bevételtúlsúlyos csomagot állított össze. A százmilliárdból negyvenet próbált meg ellensúlyozni kiadások befagyasztásával (maradványtartási kötelezettség előírásával, beszerzési stop elrendelésével), a többit pluszbevételekkel igyekezett előteremteni. Rászólt az adóhatóságra, hogy hajtsa be hatékonyabban az elmaradt áfát, megemelték a gázolaj jövedéki adóját és a játékadót.

Pár hónapja érik az újabb megszorítás

Most következik tehát a harmadik hasonló nagyságú feladat, amivel meg kell birkóznia a kormánynak. Ez azonban ugyanúgy nem érheti felkészületlenül, mint ahogyan az év eleji elcsúszás sem a semmiből jött.

A gazdaság jövőre várhatóan nem fog a költségvetés szeptemberi benyújtásakor feltételezett másfél százalékkal növekedni, inkább stagnálásközeli állapot néz ki, ezt pedig már egy-két hónapja látják az elemzők. Az euróárfolyamra tett 268 forintos feltevés is megalapozatlannak tűnik, egy 300-310 forintos eurókurzus nyomban 100-120 milliárddal dobja meg az államháztartási hiányt. Ezenfelül van még úgy 60 milliárd forint, amellyel az [origo] számításai szerint ugyanazt a technikát bevetve növelte a kormánypárti többség a deficitet a jövő évi költségvetésben, mint amit egy éve is használt.

Most már szabályosan nem lehetne ezt a 200 milliárd forint körüli korrekciót átvezetni a jövő évi költségvetésen, a kiadási és bevételi számokat már rögzítette a parlament két hete. Erőből azonban megoldható a kérdés, ahogy arról korábban részletesen itt írtunk. Ha a szabályokat tiszteletben tartja a kormány, akkor sincs veszve semmi, csak a 2012-es költségvetéshez nem most nyúl, hanem a jövő év elején - megismételve az idei akcióját.

Adót könnyebb emelni

Ilyen rövid idő alatt nem könnyű a kiadási oldalon spórolni. A minisztériumok, állami háttérintézmények életét keseríti az is, hogy az idén elvont 250 milliárd forintot nem adták vissza nekik, ezen a szinten befagyasztották a jövő évi keretüket, ez pedig oda vezet, hogy számos állami feladat ellátásáról mond le jövőre a közigazgatás (ezeket tavasszal kell összegyűjteniük a minisztériumoknak). Az állami alkalmazottak bérét jövőre is befagyasztotta a kormány, miközben az infláció 5 százalékkal darálja le a keresetek reálértékét.

A bevételi oldalon könnyebb betömni a 200 milliárdos lyukat. Jövőre amúgy is 450 milliárd forinttal növelik az adókat, az áfától kezdve a cégautóadón át a béren kívüli juttatásokra rakódó egészségügyi hozzájárulással bezárólag. (A teljes költségvetési kiigazítás ennek közel a háromszorosa lesz, durván 1000 milliárd forintot a kiadások visszafogása jelent.)

Az új alaptörvényt kiegészítő, jelenleg parlamenti tárgyalás alatt levő stabilitási törvény alapesetben lehetetlenné tenné, hogy adót emeljen vagy új adót vezessen be a parlament év közben - márpedig ha most ilyenre szánja el magát a kormány, akkor a felkészülési idő miatt év elején sehogy sem tudna hatályba lépni az adóemelés -, de a stabilitási törvénybe rejtett kiskaput kihasználva gyakorlatilag nem lenne akadálya az év közi adóemelésnek.