Beásta magát a lövészárokba a kormány és az IMF

Elsősorban hiteles gazdasági programot vár az IMF a kormánytól, egy gazdaságdiplomata szerint azonban a szigorú feltételeket az EU és leginkább a németek támaszthatják Orbán Viktor kormányával szemben. Külföldi elemzők elhúzódó hiteltárgyalásokra számítanak.

Látszólag patthelyzet alakult ki a magyar kormány és az Európai Bizottság-Nemzetközi Valutaalap kettőse között, még a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt.

Szerdán az idáig leghallgatagabb, leginkább visszafogott Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megszólalt. A tárgyalódelegáció vezetője, Christoph Rosenberg világossá tette, hogy ha a magyar kormány komolyan gondolja, hogy segítséget kér az IMF-től és az EU-tól, akkor egyértelműen demonstrálnia kell azt, hogy konstruktívan áll a tárgyalásokhoz. A Valutaalap küldöttségének vezetője egyetlen konkrét feltételt említett, amelynek nem teljesítése nélkül a megbeszélések nem folytatódhatnak: Orbán Viktor kormányának jeleznie kell, hogy a szigorú gazdaságpolitikai felügyelettel járó készenléti vagy elővigyázatossági készenléti hitelt kér.

Az IMF ezzel az Európai Bizottság mellé állt, de gazdaságpolitikai kérdésekben nem sorolt fel annyi konkrétumot, mint Brüsszel. Az Európai Bizottság az egykulcsos személyi jövedelemadót kétharmadba betonozó, az államadósság-csökkentésre egy brüsszeli mércével túl rövid, egyéves horizontú képletet megalkotó stabilitási törvény és a kormánynak a jegybank működésére nagyobb rálátást és befolyást biztosító új jegybanktörvény visszavonását kérte a kormánytól, Orbánék azonban erre nemet mondtak, Brüsszel és az IMF ezt követően döntött az előkészítő megbeszélések felfüggesztéséről.

A stabilitási törvényt azóta elfogadta a parlament a jegybanktörvényt pedig várhatóan pénteken szavazzák meg. Ezt a jogszabályt már egy tucatnyi ponton módosította a kormányoldal az Európai Központi Bank (EKB) észrevételeit figyelembe véve, igaz, még mindig maradt egy-két rész, ami nem tetszik az EKB-nek.

Leginkább egy hiteles program kell

Rosenberg nyilatkozatát ezért inkább úgy lehet olvasni, hogy ha már keresztülverték a törvényeket az országgyűlésen, akkor a magyar fél legyen nyitott a tárgyalópartnerei irányába - értékelte az [origo]-nak a Rosenberg-nyilatkozat utáni helyzetet egy sokéves tapasztalattal rendelkező gazdaságdiplomata, aki korábban tárgyalt az IMF-fel, de most kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mert pontos részleteket nem ismer az egyes felek tárgyalási stratégiájából.

Szerinte az IMF most azt várja Magyarországtól, hogy jó előre jelezze a kormány, a szóban forgó két törvény alkalmazása során jóhiszeműen fog eljárni, az adott keretek között csak olyan lépést tesz, ami a nemzetközi szervezetek által is hasznosnak vélt irányba mutat. "Egy ilyen, a rugalmasságot jelző lépés lehetne például, hogy noha egy újabb alelnök kinevezésére ad a kormányoldalnak felhatalmazást az új jegybanktörvény, de a kormány hitet tesz amellett, hogy nem töltik be ezt az új pozíciót."

"A hiedelemmel ellentétben a Valutaalap egy rugalmas tárgyalópartner, az IMF valójában nem feltételeket támaszt a hozzá forduló országtól, hanem azt kéri, az ország rakjon elé egy hihető programot célokkal, eszközökkel, érzékenységvizsgálatokkal, a feltételezések bekövetkezési esélyének felmérésével, a programnak pedig azt kell biztosítania, hogy hogyan lesz fenntartható az államadósság-pálya, hogyan tud a saját lábán állni teljesen a segítség után az ország."

A németek szigorúak

A diplomata szerint, mint általában, most is az EU a keményebb dió, de nem is az Európai Bizottság, hanem az azt felhatalmazó, az általa érvényesített álláspontot kialakító egyes uniós országok igazán szigorúak. A most az euró megmentésén fáradozó, a közös európai érdektől való elhajlást rossz szemmel néző németek támaszthatnak a magyar kormány által nemkívánatos feltételeket - tette hozzá.

"A helyzet elég rossz, de a játéktér azért nagyobb, mint amit a nyilatkozatok sugallnak" - fogalmazott a gazdaságdiplomata, utalva arra, hogy ez mégiscsak egy tárgyalás, amely nem nélkülözi a kívülállóknak szóló hangzatos üzeneteket sem. Orbán Viktor kormányfő is így igyekszik beállítani a dolgot, a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy fogalmazott: egy tárgyalássorozat számos regényes taktikai elemet is tartalmaz, és szerinte nem szabad hagyni, hogy ezek elvonják a figyelmet.

Elemzők: megegyezik a kormány, ha muszáj

Tisztában vannak ezzel az eseményeket figyelő befektetők, makroelemzők, akik azonban a kormány keménységét látva a tárgyalások elhúzódására számítanak.

Noha a magyar fél még mindig arról beszél, hogy januárban tető alá lehet hozni a megállapodást, a Barclays Capital bank londoni felzárkózó piaci közgazdászai befektetők számára összeállított helyzetértékelésükben azt írták, lehetségesnek tartják, hogy az IMF-EU-programról szóló megállapodás a magyar piaci árfolyamok, vagyis a részvények és a forint még további jelentős értékvesztésének hatására jön csak létre.

A megegyezésre most még nincs égető szüksége a magyar kormánynak, mert bár a Barclays Capital számításai szerint a teljes finanszírozási igény 2012-ben 14,9 milliárd euró lesz, a lejáró adósság nagyobbik része az év második felére esik, ami "lélegzethez" jutni engedi a kormányt.

Emellett a kormánynak vannak tartalékai és eszközei (például van még az átvett nyugdíjvagyonból, és van még egymilliárd eurónál is nagyobb összegű devizabetétje az MNB-nél), amelyekből meríthet, ha a hozzáférés a piaci finanszírozási forrásokhoz bajosabbá válna.

A Barclays Capital közgazdászai mindezek alapján azt az ajánlást adták a befektetőknek, hogy maradjanak rövid pozícióban a forint esetében, tekintettel arra, hogy a ház véleménye szerint a kormány és az EU/IMF közötti esetleges "tartós kapcsolathiány" gyengíti a kormány lehetőségeit a valószínűsíthető magánszektorbeli tőkekiáramlás kezelésére.

A Nomura japán bankház londoni feltörekvő piaci elemzője, Peter Attard Montalto is úgy látja, csak egy piaci összeomlás tudja a magyar kormányt az IMF és az EU karjaiba taszítani. Szerinte csak akkor változtatná meg a mostani ellenséges hozzáállását az Orbán-kormány, ha az állampapírpiacon vagy a forint piacán pánik törne ki

A JP Morgan bankcsoportnak a londoni pénzügyi központban dolgozó közgazdászai azonban nem ennyire borúlátók a tárgyalások kimenetelét illetően. Úgy vélik, hogy a jegybanktörvényben végrehajtott módosításoknak "elégnek kell lenniük" ahhoz, hogy januárban legalábbis informális tárgyalások kezdődhessenek az IMF-fel és az EU-val. A JP Morgan elemzői közölték azt is: változatlanul úgy gondolják, hogy 2012 első negyedében elérhető a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról, bár "még mindig magasak annak a kockázatai is, hogy a megállapodás átcsúszik a második negyedévre".