A következő napokban a Nemzetközi Valutalappal (IMF) megkezdődnek a tárgyalások egy diszkrecionális (szabadon felhasználható) hitelkeretről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos című francia gazdasági napilap honlapján megjelent interjúban.
A kormányfő szerint "négy-ötmilliárd dollár elegendő" lenne, miután Magyarország mindig képes volt magát a piacokról finanszírozni, még 2010-ben is, amikor az IMF-fel való viszonyt lezárta.
A miniszterelnök szerint a forint gyengülése azzal magyarázható, hogy az európai bankok nehézségeik miatt kivonják a likvid tőkét az országból, és a finanszírozás szűkülése kihat a teljes gazdaságra. A lassulás ezen kívül a német növekedés mérséklődésével is magyarázható. Ezért nagy valószínűséggel erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest - tette hozzá Orbán.
Orbán Viktor úgy véli, a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette. De ehhez szerinte a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között. Ezt az elképzelést viszont - mint a miniszterelnök megjegyezte - az IMF nem osztja. "Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?" - fogalmazott a kormányfő. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, és kizárólag az állam átszervezését támogatja. "Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához" - hangsúlyozta.
A kormányfő prioritásként jelölte meg azt, hogy a deficit ne haladja meg a GDP 2,8 százalékát. "Minden döntésünket, még a legvitatottabbakat is azért hoztuk meg, hogy elkerüljünk ezen plafon túllépését". Elmondta, hogy amennyiben a gazdaság lassulására vonatkozó előrejelzések beigazolódnak, az állami bürokráciát csökkenteni kell, és ennek következtében csökkenhet a munkahelyek száma a közszférában. A 700 ezer közalkalmazotti állásból idén több mint 10 ezer szűnt meg, de jövőre 200 ezer közmunkahely jön létre - mutatott rá a miniszterelnök.
A végtörlesztéssel összefüggésben elismerte, hogy az intézkedésnek a "bankok nem örülnek", és szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. "Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni" - mondta Orbán. "Történelmi tévedésnek" nevezte a jelzálogkölcsönök magyar piacának túlzott kitettségét a külföldi valutáknak, aminek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány. A miniszterelnök szerint a jegybank és a kormány közötti együttműködés "lényeges, de soha nem könnyű". Személy szerint ő soha nem ért egyet a kamatlábemeléssel, de véleménye szerint a jegybank egyedül felelős a döntéseiért, és ennek így is kell maradnia.
Orbán Viktor szerint "a magyarok mindig is európaiak voltak, szeretik Európát, és a közös valuta mellett vannak". Emlékeztetett arra, hogy 2003 óta Magyarország három határidőt is megjelölt az eurózónába való belépésre, de egyet sem tartott be. Ő ezért nem szeretne negyedik időpontot meghatározni, de a jelenlegi feltételek alapján úgy véli, hogy 2020 előtt "nehéz" lesz bevezetni az uniós pénzt Magyarországon.
Az elfogadásakor vitatott médiatörvényt a kormányfő szerint végül elfogadták Magyarországon. "Jelenleg a sajtóban megjelenő cikkek és a magyar audiovizuális médiában elhangzó politikai kommentárok többsége kormányellenes" - mondta a miniszterelnök.