Pénz nélkül maradhat a külső nyomás alá került kormány

A korábbinál is nagyobb szüksége lehet Magyarországnak az IMF és az EU jelentette biztonsági hálóra, miután kiderült, hogy a Standard and Poor's leminősítette a magyar adósságbesorolást. A kormány ugyanakkor egyelőre nem hajlandó engedni annak a brüsszeli felszólításnak, amely két törvény visszavonására vonatkozott, márpedig enélkül kétséges, hogy megkapja-e a kért segítséget. Enélkül a kormány csak kockázatos megoldásokat választhat az ország finanszírozására.

Egyre nagyobb a nyomás a kormányon: szerdán kiderült, hogy a Standard and Poor's befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig személyes hangvételű levelében a jegybanktörvény és a stabilitási törvény visszavonására szólította fel Orbán Viktort. A bizottság azt is egyértelművé tette, hogy nem jön vissza tárgyalni a Magyarország által kért IMF-EU-hitelcsomagról, amíg a kormány nem teljesíti a feltételeket.

Bár a piacok taktikázásként értelmezték, hogy a bizottság és az IMF delegációja a múlt csütörtökön idő előtt utazott haza az előkészítő tárgyalásokról, Brüsszel és a magyar kormány összeütközése után az sem kizárt, hogy Magyarország nem kapja meg a kért védőhálót, ami viszont kérdésessé teszi az ország jövő évi finanszírozási képességét. Ráadásul Standard and Poor's lépése megerősítheti a befektetőket abban, hogy inkább kerüljék a magyar piacot. Az indoklásban a hitelminősítő hasonló kifogásokat emel - például a jegybank tervezett átalakítását -, mint amilyenek Barroso levelében is szerepeltek.

A kormány kitart a terve mellett

A kormány és a Fidesz-KDNP ennek ellenére egyelőre nem akar visszalépni a terveitől, és még az idén el akarja fogadni mind a jegybankról szóló törvényt, mind a stabilitási törvényt. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti forrás után Martonyi János külügyminiszter is azt mondta, hogy nem vonják vissza, de módosítják a jegybanktörvényt, mert annak életbe kell lépnie január 1-jéig, az új alkotmányos rend keretében.

A kormánypártok valóban több ponton módosítottak a parlament előtt lévő törvényen. Rogán Antal fideszes politikus kedden parlamenti felszólalásában mutatta be, hogy az Európai Központi Bank tizenöt ajánlásából melyik tizenhármat vezetik át a magyar szabályozásba. Ezekről a módosítókról pénteken szavaz a parlament (Rogán szavai alapján el is fogadja a kormánypárti többség). Barroso azonban egyértelműen fogalmazott az Orbánnak írt levelében: a jegybanki, valamint a stabilitási törvény visszavonását kérte, illetve jelölte meg feltételként a további tárgyalásokhoz, nem a módosításukat.

Amennyiben a tárgyalófelek kitartanak jelenlegi, merev álláspontjuk mellett, nem lesz megállapodás, Magyarország nem kap semmilyen hitelkeretet, sem a szoros felügyelettel járó készenléti csomagot, sem a rugalmas változatot. Pedig a védőhálóra többek között azért lenne szüksége Magyarországnak, mert a 2008-ban felvett IMF-hitelt vissza kell fizetnie. (Ha kisebb mértékben is, de az EU-nak és az IMF-nek is szüksége lenne a megegyezésre - ide kattintva olvashatja el, miért.)

Nehéz lesz az év eleje

Jövőre a Valutaalap felé összesen több mint 1200 milliárd forintot kell törlesztenie az országnak, amiből több mint 200 milliárd februárban, újabb 200 milliárd májusban aktuális. Júniusban mintegy 100 milliárd forintot, augusztusban 200, szeptemberben 150, novemberben 200, decemberben 150 milliárdot kell fizetni. (2013-ban 1400 milliárdot, 2014-ben már csak valamivel több mint 200 milliárdot.) Ez azonban csak az IMF felé fennálló tartozás törlesztése, az országnak a menetrend szerinti finanszírozását is meg kell oldania. Az IMF-tartozással együtt több mint 5 milliárd euró (1500 milliárd forint) a devizatörlesztés 2012-ben, és mintegy 2600 milliárd forintadósságot kellene megújítani.

Mindezt olyan környezetben, amikor az európai országok is óriási kötvényállománnyal fognak megjelenni a piacon. Ezzel Orbán Viktor is tisztában van, a múlt heti parlamenti beszédében azt mondta, hogy "dugó várható" az állampapírpiacon, szerinte 400 milliárd eurónyi (120 ezer milliárd forint) kötvényt dobnak majd piacra az eladósodott európai államok 2012-ben. A kérdés az, hogy ekkora összeget a bizalmatlan pénzpiacok hajlandók lesznek-e felvásárolni, és hogy ekkora forgalom mellett tud-e vevőket találni a piacon az a Magyarország, amelyik a három nagy hitelminősítő közül kettőnél már befektetésre nem ajánlott kategóriában van.

Kockázatos alternatívák

A finanszírozási feladat megoldására elvileg több módszer is rendelkezésre áll, de azok nem tartósak, visszaütnek vagy politikai kockázatot hordoznak. Rövid távon csábító üzletté teheti a magyar állampapírokat a jegybank azzal, hogy emeli az alapkamatot, mivel ehhez igazodik a papírok kamata is. A magas kamatszint azonban drágítja a hitelezést, amivel a gazdaság lassul. Ez az adóbevételek csökkenésén keresztül végső soron a finanszírozási képességet rontja, vagyis csak rövid távon tud hatásos lenni.

Lehetőség a kormány előtt az is, hogy nem a piacon keres vevőket az állampapírokra, mint ahogy erre bevallottan törekszik is. A Szaúd-Arábiában és Kínában járó kormánydelegáció vevőket is keresett a magyar kötvényekre, és Fellegi Tamás, aki a kínai kapcsolatok kormánybiztosa is az IMF-tárgyalások vezetése mellett, azt mondta, Kína már vásárol is a papírokból. Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezetője az Indexnek adott interjújában azt mondta, csak néhány milliárd forintról van szó. Becsey Zsolt külgazdasági kormánybiztos pedig a szaúd-arábiai befektetőkről mondta azt, hogy leginkább a magyar termőföld érdekelte őket, az ilyen ügyletektől azonban a kormány tartózkodik. Az egekbe szökött hozamszintek (amelyek drága államfinanszírozást jelentenek) arról árulkodnak, hogy akár vannak külföldi vásárlók, akár nem, ez nem jelentett eddig sem megoldást.

A devizatartalék felhasználása is visszaüthet

Harmadik lehetőség a kormány előtt, hogy a devizatartalékból oldja meg a hitelek visszafizetését. Ez a módszer azért kockázatos, mert a tartalékok felélése növeli Magyarország sérülékenységét, ami azt is jelentené, hogy a piac egyre nagyobb biztosítékokat várna el egy-egy magyarországi befektetésért. Ez a forint árfolyamának gyengülésében mutatkozna meg.

"Ha akar, van olyan ár, amin tud törleszteni az állam" - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte például az állam bármikor használhatja a jegybanki devizatartalék általa elhelyezett részét, sőt, óriási hozamokat ígérve kötvényeket is kibocsáthat. Azonban egyik út sem fenntartható: a tartalék leépítése azt az üzenetet hordozná, hogy az állam nem tud vagy nem akar az adósság megújításából fizetni. A devizaadósság forintkötvényekből való törlesztése pedig a hazai kamatok jelentős emelkedésével és esetleg komoly forintszűkével járna, mivel az államnak a jegybanknál forintot kéne eladnia és devizát vennie, amit még több forintkötvény kibocsátásával kell finanszíroznia.