Kettévált a kelet-közép-európai régió bankpiaca, Magyarország lemaradt, és a legtöbb hasonlóságot a szintén nehéz helyzetben lévő Románia bankszektorával mutatja - mondta el Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója. A régiós pénzintézeti tranzakciókért felelős vezető szerint Kelet-Közép-Európa bankjai a válságban is megállták a helyüket, de a térség nem homogén.
A KPMG által vizsgált hat régiós ország közül a legjobb helyzetben a cseh és a lengyel bankszektor van, majdnem ugyanilyen jól teljesít a szlovák bankpiac, és biztatók a bolgár kilátások is. Magyarország és Románia külön tábort alkot, a két ország tendenciái sok hasonlóságot mutatnak, és nem jók a kilátások sem.
A magyar bankszektor java része veszteséges
Magyarországon még mindig növekszik a nem teljesítő hitelek aránya, egyre több a veszteséges hitelintézet, romlik a bankok hitelnyújtó képessége, és folyamatosan nő a szektort sújtó állami teher mértéke. A jövőbeli kilátások is rosszak: a munkanélküliség nő, a fizetőképesség csökken, a hitelezés és a gazdasági növekedés lassul, a bankszektor java része már a 2011-es évet is veszteséggel zárja.
Romániában a nem teljesítő hitelek aránya hasonlóan magas a magyar szinthez, félévkor 13,35 százalékos volt a KPMG számításai szerint, a kis- és középméretű bankok veszteségesek, de különbséget jelent, hogy az ottani bankokat extra adókkal nem sújtják.
Cseh, lengyel bezzegországok
Csehországban a bankszektor a válságban is kifejezetten stabil maradt, és a nem teljesítő hitelek aránya is kifejezetten alacsony. A csúcspontot tavaly érte el, 6,3 százalékos aránnyal, ez azóta 5,3 százalékra mérséklődött, miközben a bankok nyereségessége végig megmaradt. A profitabilitást jelző ROE mutató (tőkearányos jövedelmezőség) a nagyobb cseh bankoknál két számjegyű (az Erste és a Societe Generale Group ottani leánybankjánál például 17 százalék fölötti), és a jövőben is hasonlóak a kilátások. Az ottani bankrendszerben egyébként egyetlen nagy helyi szereplő sincs, a cseh állam korábban mindent eladott a nagy európai bankházaknak, és - ahogy Simonyi Tamás fogalmazott - a piacra már nemigen fér be más szereplő. A cseh piac nagyon kompetitív, és nincs eladó bank.
Lengyelországban ehhez hasonló a bankpiac helyzete, a rossz hitelek aránya ugyanolyan alacsony, mint a cseheknél, és szintén csökkenőben van, a bankok nyereségesek, nem ritkán 15 százalék feletti ROE mutatóval, és a szabályozói környezet is kiszámítható. A devizahitel-problémával a lengyel bankok is küzdenek, de - mivel a devizaállomány aránya kisebb, mint nálunk, és a zloty árfolyama sem gyengült annyit a frankkal szemben, mint a forinté, valamint a munkanélküliségi ráta sem olyan nyomasztó, mint idehaza - nem okoz akkora fejfájást a lengyel bankrendszernek.
A nagyok mennek igazán jól
Szlovákiában 7-7,5 százalék között van a rossz hitelek aránya, de a mutató javul. A hitelállomány stagnál, ám a rendszer stabilitását nagyban segíti, hogy lényegesen több a betét, mint a hitel, és újból növekszik a bankok nyeresége. A legnagyobb szereplők igen tisztességes profitot tudnak elérni, az ottani Erste-lány 16 százalék fölötti ROE-vel vezeti a piacot.
Bulgáriában a 13 százalékot közelíti a nem teljesítő hitelek aránya, de ezen a piacon inkább a vállalati adósok rontják a képet. A hitelkihelyezés alacsony, a hitelezési feltételek szigorodnak, de a kilátások már pozitívak: a háztartások betétállománya nő, a bankok profitabilitása pedig javul.
A térség domináns banki szereplői egyébként többé-kevésbé ugyanazok, mint amely intézmények a magyar bankszektort is meghatározzák: az Erste, az UniCredit, a Raiffeisen, a KBC szinte minden környező országban megtalálható, és benne is van a legnagyobb öt bank között. Simonyi Tamás szerint szinte minden országra elmondható, hogy azok a bankok tudnak igazán nyereségesen működni, amelyek kellően nagyok is.