Orbán kutyaszorítóban akar új költségvetést

Csak komoly erőfeszítések árán tudjuk elkerülni a recessziót Orbán Viktor szerint, aki újraszámoltatja a jövő évi költségvetést Matolcsyval. Erre elvileg most már nem lenne lehetőség, de a kormánytöbbség még áterőszakolhatja az új tervet a parlamenten, miután a miniszterelnök az uniós válságcsúcs után és az IMF-fel folytatott tárgyalások előtt új büdzsét akar. A kormány 1,5 százalékos növekedéssel tervezte meg a jövő évi költségvetést, ma már félszázalékos növekedésre számít hivatalosan, de az újratervezés arra utal, hogy a gazdasági visszaesést is reális lehetőségnek tartja.

Teljesen át kell dolgozni a jövő évi költségvetést - ezt Orbán Viktor jelentette ki Brüsszelben az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint a munkának nyomban neki is állnak, szombaton egyeztet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel.

Az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak

A jövő évi költségvetés váza ugyanakkor már kész van, a parlament a múlt héten fogadta el a bevételi és kiadási fő számokat, a hiány mértékét, és azt, hogy az egyes minisztériumok mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Az államháztartási törvény és a házszabály szerint most már nem lehet ezeken módosítani, csak azt engedik meg a jogszabályok, hogy a minisztériumokon belül átcsoportosítást végezzen a parlament, az összes kiadást és bevételt csökkenteni vagy növelni már nem lehet. Ráadásul épp hétfőn szavaz a parlament azokról az indítványokról, amelyek a minisztériumon belül mozgatnak meg pénzeket, az Országgyűlés hétfő után már lényegi ponton nem nyúlhatna hozzá a 2012-es büdzséhez.

Elvileg. A kormány azonban a jogszabályokat felülírva mégis áterőszakolhatja a módosított terveket. A költségvetésről a zárószavazást december 19-én tartja a parlament. A zárószavazás előtt van mód úgynevezett koherenciazavart feloldó módosító indítványok benyújtására, azokról pedig a zárószavazás előtti percekben szavaznak a honatyák. Ezekről a zárószavazás előtti módosítókról a parlament alkotmányügyi bizottságának kell kimondania, hogy egyáltalán szabályosak-e, lehet-e szavazni róluk. A bizottságban elég a feles többség is ahhoz, hogy továbbengedjenek egy módosító indítványt, annak ellenére is, hogy az elvileg az államháztartási törvénybe vagy a házszabályba ütközik.

Ezt az utolsó esélyt ragadhatja meg a kormány, ahogyan azt egyébként ebben a parlamenti ciklusban majd minden törvényjavaslatnál megteszi. (A korábbi ciklusban is volt példa, nem is egy, ennek a kiskapunak a kihasználására, de a mostani ciklusban megszaporodtak az ilyen esetek.)

A rosszabb gazdasági kilátások mellett a gyenge forint is árt a költségvetésnek

Orbán úgy fogalmazott, hogy a vártnál kisebb növekedés miatt kell újratervezni a költségvetést, ezért szeretnék átírni a számokat. A kormányfő jelezte, hogy komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy Magyarország - az eurózónával ellentétben - ne csússzon recesszióba jövőre. Mindezek a kijelentések ugyanabba az irányba mutatnak, mint amit kormánytisztviselők az elmúlt napokban nyilatkoztak.

Szerdán Matolcsy György jelezte, hogy a kabinet fél-egy százalék közé viheti le a jövő évi gazdasági növekedési prognózist, és elképzelhető, hogy emiatt hozzá kell nyúlni a számokhoz. Giró-Szász András kormányszóvivő pénteken már tényként állította, hogy a kormány ebbe a sávba rontja le a prognózist, és minden fél százalékponttal kisebb gazdasági növekedés 50 milliárd forinttal növeli a hiányt. Erre utalt Matolcsy is, amikor csak lehetőségként említette, hogy a kormány módosítja a költségvetést, és nem csak a tartalékokkal kezeli a helyzetet.

A költségvetést másfél százalékos GDP-bővülésre alapozták, ebből kiindulva a romló gazdasági környezet 50-100 milliárd forinttal dobja meg a deficitet. Ezt még újratervezés nélkül is bőven elbírná a büdzsé, a költségvetésbe 300 milliárd forintos tartalékot épített a kormány, az ellensúlyozza a gazdasági lassulást. Sőt, a tartalék akkora, hogy az egyenlegromlásra is fedezetet nyújt, amit a forintgyengülés okoz.

A költségvetés tervezésekor 268 forintos euróárfolyamot vett alapul a kabinet, ha fennmarad a mostani 300-310 forint közötti eurókurzus éves átlagban, akkor az további 100-120 milliárd forinttal dobja meg a hiányt. A gyengébb árfolyam több csatornán keresztül rontja a költségvetést, magasabb lesznek a forintban mért kamatkiadások, az uniós befizetésünkre is több pénzt kell előteremtenünk.

Orbán nem hisz Matolcsy tervében?

Hogy mégis szükségesnek érzi a kormány a költségvetési számok korrigálását, az két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy a kormány, bár komolyan úgy gondolja, hogy lesz némi növekedés idehaza, de újra akarja építeni a tartalékot, nem előre elköltött 300 milliárdos tartalékkal kíván nekivágni a következő évnek, és nem csak 80-150 milliárdos pufferrel. Erre az is sarkallhatja, hogy a bevethető tartalék még kisebb, mert a múlt heti ülésén a parlament lényegében 60 milliárd forintos lyukat ütött a büdzsén, újabb kiadások megszavazásával, még ha papíron ezt el is fedték.

A másik olvasata az elhatározásnak, hogy hivatalosan még minimális növekedést kommunikál a kabinet, de nem elhanyagolható esélyét látja annak, hogy visszatér a recesszió, ami újabb tízmilliárdokkal darálja le a tartalékot, és erre a rosszabb helyzetre szeretné bebiztosítani magát a kormány.

Mindkettő közös pontja, hogy vélhetően piros pontot szerez magának a kabinet a januárban induló, az IMF-fel és az EU-val zajló tárgyalások előtt.

A visszaesés bekövetkezte nem is annyira pesszimista, hanem inkább már realista forgatókönyvnek számít az elemzők, befektetők között. Egyre több elemzés lát napvilágot arról, hogy a gazdaság jövőre kisebb teljesítményt tud kiadni magából. (Az OECD mellett londoni elemzőházak is visszaesésre számítanak.)

Arról nincs információ, hogy miként kívánná újraépíteni a tartalékot a kormány. Valahonnan el kell venni pénzt, hogy azt a tartalékba helyezze a kabinet. Erre ilyen rövid időtávon belül más út nem nagyon kínálkozik, mint hogy az államigazgatás, minisztériumok költségeit visszafogják. Ezzel azonban csak még egyet húzna a nadrágszíjon a kormány, mert az államigazgatási intézményeket több dolog is sújtja: befagyasztották a közszolgák bérét, a minisztériumok idei, egyszer már csökkentett pénzkeretét sem hagyta érintetlenül a kormány, abból még faragott a költségvetés mostani változatában.

A gazdasági pálya rontása azt is jelenti egyben, hogy a kormány nem vár áttörést a Matolcsy György által kidolgozott növekedési tervtől, és nem számít arra, hogy képes lesz minimálisan másfél százalékos növekedést biztosítani a gazdaságban. Pedig a kormányfő éppen ezt várta az egy hete bemutatott tervtől.