A kormány tisztában van azzal, hogy bonyolult a helyzet

A kormány számára készült előterjesztés szerint kicsi a kabinet mozgástere az EU-IMF párossal folytatandó tárgyalásokon. 17-20 milliárd eurós hitelcsomagban reménykedik Matolcsy tárcája az Index birtokába jutott levél szerint.

Tisztában van azzal a kormány, hogy mozgástere szűkös az EU-val és az IMF-fel való majdani tárgyalásokon - ez derül ki abból az Index birtokába került levélből, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tárcája készített a kormány számára.

Az összefoglaló több már régóta ismert dolgot ajánl a kabinet figyelmébe, így például azt, hogy az IMF addig nem kezdi el a hivatalos tárgyalásokat Magyarországgal, amíg a kormány nem jut dűlőre az EU-val. Az IMF - ahogyan az kiolvasható volt az IMF kiszivárgott jelentésének első változatából - néhány területen előrehaladást szeretne látni, így a válságadók, költségvetés, pénzügyi intézmények, jegybanki függetlenség, adózás területén kell valami előrevivőt felmutatniuk Orbánéknak.

Döntés február végén

Az EU eddigi reakcióit ismerve a jelentés bonyolultnak nevezi Magyarország helyzetét, mert például az EU a túlzottdeficit-eljárást nemcsak hogy fenntartja velünk szemben, hanem a következő szakaszba is léptette.

Az NGM összefoglalója szerint január 24-én, az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén foglalkoznak Magyarországgal, megvitatják a deficiteljárást, és szóba kerülhet a hitelkérelem is. A tárca arra számít, hogy csak rá egy hónapra, február 21-én születhet döntés a magyar kérdésről. Ha ott Brüsszel úgy dönt, hogy partner lesz a hiteltárgyalásokhoz, akkor még egyeztetnie kell az IMF-fel a magyar kormánnyal szemben képviselt közös álláspontot, és csak ezt követően startolhat a hivatalos tárgyalás.

Az NGM anyaga 17-20 milliárd eurós hitelkeretben reménykedik, ez nagyjából akkora összeg, mint amennyit a Gyurcsány-kormány 2008 őszén kialkudott az IMF-EU párostól. A hitel a kormányzati dokumentum szerint is szigorú gazdaságpolitikai felügyelettel járó készenléti hitelkeret lehet, egy elővigyázatossági jelleggel kiegészítve, ami azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül lehívni a rendelkezésre bocsátott hitelrészleteket.

Az NGM közleményei

A Portfolio.hu Olli Rehn uniós pénzügyi biztos leveléből idéz, amelyet Martonyi János külügyminiszternek küldött kedden és az Európai Bizottság kifogásait sorolja fel a levél jegybankügyben. A biztos problémásnak tartja az új jegybanktörvényt, bár az több ponton már EU-konformmá tette a kormány, az új alaptörvénnyel is baja van Brüsszelnek (az alaptörvény megteremti a lehetőséget az MNB és a PSZÁF összevonására, de az új szervezet elnöke nem a mostani jegybankelnök, Simor András lenne).

Felemlegeti Rehn azokat a közleményeket és megnyilatkozásokat, amelyekben a gazdasági kormányzat támadta a jegybankot a kamatemelések miatt vagy az elmaradt kamatcsökkentés miatt, valamint szóvá teszik, hogy az Orbán-kormány sokszor nem egyeztetett a jegybankot érintő törvénymódosítások előtt az Európai Központi Bankkal, illetve nem hagyott kellő időt az egyeztetésre, vagy nem is a parlament elé beterjesztett törvényjavaslatot küldte el véleményezésre.