Nyolc nap alatt 220 milliárdot ugrott a hiány

Nyolc nappal tavaly év vége előtt módosíttatta a költségvetést a kormány, a végleges hiány az akkor elfogadott számnál 220 milliárd forinttal lett nagyobb, és több mint ezermilliárddal haladja meg azt az előirányzatot, amellyel a kabinet nekivágott az évnek.

Az állam 1734 milliárd forinttal költött többet a bevételeinél tavaly - derül ki a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium gyorstájékoztatójából.

A Matolcsy György vezette tárca sajtóanyaga hosszasan sorolja, hogy a decemberi hatalmas, 487 milliárd forintos hiánynak milyen egyszeri tételek az okai. Átvállalták a megyei önkormányzatok 196 milliárd forintos adósságát azért cserébe, mert az intézmények is az államhoz kerültek, 220 milliárd forint áfát fizettek vissza a cégeknek, ami járt nekik, 50 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át a Mávtól, 120 milliárdba került a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése, 52 milliárd forintba került, hogy kifizették az államhoz beszállító cégeket.

Mindezek ismertek voltak az NGM előtt már tavaly. Ezért aztán nehezen érthető, hogy - és erről mélyen hallgat a közlemény - miért lett 220 milliárd forinttal nagyobb a hiány annál, mint amit az NGM december 23-án, vagyis év vége előtt nyolc nappal törvénybe foglaltatott. Mint beszámoltunk róla, aznap benyújtották, és a parlament el is fogadta azt a módosító indítványt, amely - épp az MFB tőkeemelését jelölve meg okként - 1517 milliárd forintban állapította meg a 2011-es költségvetés megengedhető hiányát. Ezt lépte túl a most nyilvánosságra hozott adat szerint a deficit.

2003-ban László Csaba akkori pénzügyminisztert azért mentette fel Medgyessy Péter kormányfő, mert a hiány a GDP 0,8 százalékával lett magasabb, mint amit december elején prognosztizált az akkori Pénzügyminisztérium. A 220 milliárd forint épp a GDP 0,8 százaléka. Matolcsy pozíciója azonban nincs veszélyben, legalábbis az [origo] forrásai azt valószínűsítették, hogy Orbán ragaszkodni fog Matolcsyhoz a ciklus végéig.

És még pótköltségvetést sem kellett készíteni

Nem csak a nyolc nap alatti óriási mellélövés miatt érdekes a tavalyi hiányadat. Eredetileg a parlament arra adott felhatalmazást az Orbán-kormánynak, hogy 687 milliárd forinttal költhet többet a bevételeknél. A végleges szám ennek két és félszerese. A tényadat több mint ezermilliárd forinttal nagyobb annál az előirányzatnál, amivel nekiindult 2011-nek a kormány.

Pedig év közben kétszer is belenyúlt a költségvetésbe a kabinet. Még két hónap sem telt el az évből, amikor egy 250 milliárdos kiigazítást hajtott végre a kormány, ősszel pedig egy százmilliárdos csomagot fogadott el. Ősszel aztán néhány hetente hoztak hol a költekezést elősegítő, hol azt visszafogó döntéseket, december utolsó napjaiban például - mint arról az [origo]-hoz került levél tanúskodott - a pénzszórásra biztatták az intézményeket Matolcsy minisztériumából.

A költségvetési átláthatóságot nem segítette azt sem, hogy úgy írta át a parlament még 2010 őszén a szabályokat, hogy az ezermilliárdos hiánytúllépés mellett sem kellett pótköltségvetést benyújtania Matolcsynak, elég volt apránként módosítgatni a költségvetési törvényt. Így jártak el nyáron, amikor a Mol-részvényvásárlás miatt 500 milliárddal emelték a hiány-előirányzatot, aztán szeptemberben, amikor az év elején elhatározott 250 milliárdos kiigazítást átvezették a törvényen, és még az év utolsó hónapjaiban is kétszer hozzányúltak a törvényhez.

A nyugdíjvagyon mindent elfed

Az 1000 milliárd forintos hiánytúllövés azonban mit sem számít, mert ez a magyar kimutatás szerinti, úgynevezett pénzforgalmi módszertan szerinti egyenleget viszi mínuszba.

A befektetőket, az EU-t az uniós módszertan szerinti egyenleg érdekli, az pedig az államhoz került teljes nyugdíjpénztári vagyont bevételként figyelembe veszi, míg a magyar kimutatás csak egy kisebb részét (az uniós módszertan szerint durván 3000 milliárd forinttal javítja az egyenleget a nyugdíjvagyon, a magyar kimutatás szerint 530 milliárddal). Így pedig az uniós módszertan szerint minden bizonnyal még többletet is mutat a 2011-es költségvetési szaldó. Erről az első, majdnem végleges számot március elején ismerhetjük meg, akkor jelenti le Magyarország a tavalyi államháztartási egyenleget az EU felé.