Rendetlenséget hagy a magyar kincsek között a kormány

Nagyszabású célokat tűz ki a magyar kultúra értékeiről, a hungarikumokról szóló kormányzati törvényjavaslat, amellyel azonban több probléma is van. Sem a javaslat szövege, sem a költségvetés nem rendelkezik arról, hogy honnan lesz pénz ezeknek az értékeknek a védelmére, támogatására, a hungarikum szó jelentését sem tisztázza, és egyik előkészítője szerint az agrárlobbi keze nyomát is magán viseli, pedig nem csak a szalámi hungarikum.

A parlament utolsó tavalyi ülésnapján, december 30-án terjesztette az Országgyűlés elé Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében erre létrehozandó megyei szervezetek azonosítanák és rendszereznék a nemzeti értékeket egy értéktárba, majd a - minisztériumok, egyéb állami intézmények, az Országgyűlés és határon túli szervezetek képviselőiből álló - Hungarikum Bizottság választaná ki ezek közül a hungarikumokat, amelyek külön védjegyet is kapnának.

A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint várhatóan márciusban fogadja el a parlament a javaslatot. A törvény a megszavazása utáni harmadik hónap első napján lépne hatályba, és az attól számított egy éven belül létre kellene hozni a Hungarikumok Gyűjteményét. E menetrend tartásához tehát már az idén jelentős szervezőmunkát kellene végezni - a 2012-es költségvetés azonban egyáltalán nem rendel ehhez forrásokat.

A törvényjavaslat első, több mint egy éve elkészült tervezetében még szerepelt, hogy az említett bizottság "működéséhez szükséges forrásokat a vidékfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja". A napokban benyújtott javaslatba már nem került bele ez a mondat, és a szöveg máshol sem szól a program finanszírozásáról.

Hiányzik félmilliárd forint

Egy, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM) dolgozó, a törvényjavaslat előkészítésére rálátó, a neve elhallgatását kérő forrás azt mondta az [origo]-nak, hogy az eredeti tervek szerint félmilliárd forint jutott volna erre a célra az idén, de a költségvetésbe - annak túlfeszítettsége miatt - konkrét szám végül nem kerülhetett be. Tudomása szerint kormánydöntés született már arról, hogy a VM-nek a saját büdzséjén belül kell majd pénzt átcsoportosítania erre a célra.

A forrás szerint az értéktárpiramis létrehozása vélhetőleg tetemes kezdeti költséggel jár majd: sok pénzt emészthet fel az informatikai rendszer felállítása, a védjegybejegyzés, a jogi támogatás és a marketing. "Senki sem gondolhatja komolyan, hogy külön költségvetési források nélkül ez jól működhet, de azt sem, hogy az ország gazdasági helyzetét ne kellene figyelembe venni" - magyarázta. Azt tehát nem lehet még tudni, hogy mennyi pénz juthat a célra, "addig kell nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér".

Megpróbálta lenyúlni

A javaslat előkészítése meglehetősen hosszú ideig tartott, noha az indoklással és az értékpiramis ábrájával együtt is csak tizenhat oldalas. A VM először egy éve bocsátotta társadalmi vitára a tervezetet, majd a szakmai szervezetek észrevételeinek beépítése után áprilisra készült el egy újabb tervezettel.

Ennek benyújtását azért halasztották el, mert a VM-nél "belátták, hogy túlságosan az élelmiszer-ipari termékekre fókuszál" - állította az [origo]-nak egy, a törvény előkészítésére ugyancsak rálátó, de nem a tárcánál dolgozó forrás. "Az agrárszféra lobbistái egyszerűen megpróbálták lenyúlni az ügyet, miközben a pálinka, a szalámi, a fűszerpaprika mellett számos más dolognak is bele kellene férnie a hungarikum fogalomkörébe, a Herendi-porcelántól a magyarországi lovaskultúrán át a Kodály-módszerig. Sajnos azóta csak finomítani sikerült a szövegen, az új javaslat is alapvetően agrártermékekben gondolkodik" - jelentette ki a forrás.

A törvényjavaslat áprilisi változatának átdolgozását a minisztériumi tisztségviselő is elismerte, de kérdésünkre tagadta, hogy az élelmiszer-ipari lobbi ki akarta volna sajátítani a programot. "Igaz, hogy komoly lobbierők mozdultak meg, de csak azért, mert egyes - nem csak mezőgazdasági, hanem például kulturális - ágazatok képviselői attól tartottak, a saját jól működő értékgyűjtő rendszereiket megszüntetik. El kellett magyaráznunk, hogy az aggodalom alaptalan, ezek a gyűjtemények egymásra épülnek" - magyarázta, hozzátéve, hogy április óta a finanszírozási kérdésekről folyt a vita.

"Alapvető hiányosságok"

Az egyes (települési, megyei, ágazati, határon túli magyar kulturális értékeket felsoroló, egymásra épülő) értéktárakat kidolgozó parlamenti munkacsoport egykori külsős vezetője, Birinyi József néprajzkutató, a Hungarikum Szövetség elnöke szerint az új változat sokat javult a korábbiakhoz képest, de az eredeti stratégiához viszonyítva alapvető hiányosságai vannak. "A meglévő ágazati, szakmai értéktárakat nem igazítja - függetlenségük megtartásával - a többszintű, felfutó rendszerű, az értékeket a közösségekhez rendelő piramisba: az ágazatok a helyi, megyei szinteket mellőzve, közvetlenül tehetnének javaslatot hungarikummá minősítésre.

Szintén probléma szerinte, hogy független szervezeti forma helyett egyetlen minisztériumhoz rendelnék a minden ágazatot érintő rendszer működtetését, amely így szükségképpen kiegyensúlyozatlan lenne. Emellett a javaslat nem tenné kötelezővé az önkormányzatok számára a szisztematikus értéktár építését, csak lehetőséget biztosítana számukra. A hatalmat egy központi testület kapná" - mondta Birinyi József.

"Szomorú, hogy a finanszírozás tisztázatlan. Az értékeinkbe való befektetés hosszú távon minden szempontból a leghatékonyabb megtérülést jelenti, tehát felemelkedésünk érdekében, a mindenkori költségvetés helyzetét figyelembe véve, szükséges elkülönített forrást teremteni, a működő támogatási rendszerek értékalapúságát erősíteni - mondta Birinyi.

Mit hívhatnak hungarikumnak?

Problémát jelent az is, hogy a parlament elé beterjesztett javaslat ugyan meghatározza, hogy mi az a hungarikum, de ez ellentmond egy korábbi törvény szövegének. A javaslat szerint a hungarikum "gyűjtőfogalom, olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, és amelyet belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményként tartanak számon, vagy amely védett természeti érték, vagy amelyet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít".

Csakhogy a múzeumokról szóló 1997-es CXL. törvény egész más módon határozza meg, micsoda a hungarikum, és leszűkíti ezek körét a nyelvi dokumentumokra. Ezt az ellentmondást az eredeti javaslat orvosolta volna azzal, hogy hatálytalanította az 1997-es meghatározást, a decemberben benyújtott verzió ezt a kitételt nem tartalmazza, és így két egymással ellentmondó meghatározása lesz a hungarikum fogalmának.

A hungarikum szó jelentése fontos kérdés, ezt mutatja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tavaly vitába keveredett az Auchannal arról, hogy az áruházlánc hungarikumnak nevezhet-e olyan, külföldi tulajdonban lévő cégek által gyártott termékeket, mint a Pilóta keksz, a Rama margarin vagy a Sió gyümölcslé. Az egy évvel ezelőtti törvénytervezetben még az állt, hogy a szó kereskedelmi forgalomban csak azon termékekre használható, amelyek szerepelnek a hungarikumok gyűjteményében. A decemberben benyújtott javaslat már nem tartalmazza ezt, csak a leendő védjegy használatáról rendelkezik.

Szerettük volna megkérdezni a VM valamelyik döntéshozóját a törvényről, illetve elkészültének hátteréről, de a tárca sajtóosztálya közölte, ebben a témában csak az illetékes államtitkár nyilatkozhat, ő pedig a napokban külföldön van.

Dokumentálás és népszerűsítés

"A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény egy kerettörvény, amely a vázát adja annak a szabályozási rendszernek, amelyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása. [...] A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják Települési Értéktár Bizottságaikat. Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a Megyei Értéktár Bizottságoknak, illetve, amennyiben nem működik az adott megyében Megyei Értéktár Bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak" - áll a törvényjavaslat indoklásában.