Megszorításra bátorítja a kormányt az IMF

A Költségvetési Tanács megerősítését és a rögtönzéssel való felhagyást tartaná jónak a Nemzetközi Valutaalap. A szervezet szerint az idén csak stagnálhat a magyar gazdaság, a költségvetési hiánycélt pedig csak további kiigazítással tudja elérni a kormány.

Kritikus jelentést tett közzé az IMF Magyarországról. Az anyag a Nemzetközi Valutaalap szokásos, éves országértékelésének záródokumentuma, amelyben az IMF áttekinti az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, és iránymutatást fogalmaz meg a szerinte helyes gazdaságpolitikai lépésekről. (A jelentés tervezetét pár héttel ezelőtt a Figyelő megszerezte, az abban foglaltakhoz képest a hivatalos sajtóközlemény visszafogottabban fogalmaz, de lényegében ugyanazokra a problémákra irányítja a figyelmet.)

A sajtóközleményben csak finom utalások vannak arra, hogy milyen feltételeket szabhat az IMF a magyar kormány számára a hiteltárgyalásokhoz. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az IMF igazgatótanácsa aggodalmát fejezte ki a decemberben elfogadott jegybanktörvény miatt, amely megváltoztatja az MNB irányítását, és ezáltal kérdéseket vet fel arról, hogy a kormány valóban tiszteletben tartja-e a jegybanki függetlenséget. Ugyanez volt a baja az Európai Uniónak is, de Orbán Viktor és José Manuel Barroso keddi találkozója után világossá vált, hogy a magyar kormány majdnem minden ponton hajlandó engedni az EU-nak, csak két kisebb ügyben, a jegybankelnök esküjéről és fizetéséről vannak még nézetkülönbségek.

Az IMF a jegybanki monetáris politikát megfelelőnek látja, a kamatemelések segítenek az inflációt kordában tartani, az inflációs várakozásokat mérsékelni, stabilizálni, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásához is hozzájárulnak a forint leértékelődésének fékezésén keresztül.

Az IMF komolyan aggódik

Jelentése szerint az IMF "komolyan aggódik" a Magyar Nemzeti Bank miatt. A Valutaalap kifogásolta, hogy túl gyakran változik a jegybanki szabályozás (az elmúlt három évben kilencszer), de az sem tetszett nekik, hogy az új jegybanktörvényt sietve fogadta el a kormánytöbbség a többi párt véleményét meg sem várva. Felidézték, hogy a kormány annak ellenére fogadtatta el a parlamenttel a jegybanktörvényt, hogy az Európai Központi Bank és az IMF az elhalasztását javasolta addig, amíg nem egyeztetnek egymással a felek.

Az IMF a jegybank függetlenségével kapcsolatban kérdésekről írt. A riport szerint Magyarország néha teljesíti az inflációs célkitűzéseit, néha nem, és ez "bármely olyan lépés ellen szól, amely az MNB függetlenségének aláásásának tűnhet". Ennél részletesebben nem fejtették ki, mire gondolnak, viszont további vizsgálatokat tartottak szükségesnek.

A monetáris politikáról azt állapította meg az IMF, hogy a jegybank kötött pályán mozog, a magas devizaadósság és a cél fölötti infláció miatt nem tud gazdaságélénkítő eszközökkel élni. Sőt az IMF helyénvalónak találta az MNB szigorú politikáját, vagyis a magas kamatszintet, mivel azt a gazdasági kockázatok indokolják.

A devizatartalékok magas szintjét szükségesnek tartotta az IMF-stáb, de a tartalékok további növelése szerintük nem hoz nagyobb mozgásteret a gazdaságpolitikának. Szerintük a Mol-részvények visszavásárlása vagy az év végi végtörlesztés miatti devizaigény bizonyítja, hogy időnként nagyon is jól jön a magas devizatartalék.

Az IMF megdicséri a kormányt azért, mert az új alkotmányban 50 százalékos GDP-arányos államadósságot tűzött ki hosszú távú célként, azonban fel is hívja a kabinet figyelmét arra, hogy a költségvetési intézményeket és a költségvetési politikát meg kell erősítenie. Itt elsősorban a tavaly lebutított Költségvetési Tanács jelentős megerősítését emelik ki az IMF vezetői, amelynek a kormánytól való függetlenségét biztosítani kell, és hozzá kell segíteni ahhoz, hogy időben értékelhesse a költségvetésben bekövetkező változásokat.

Az igazgatótanács félreérthetetlen utalást tesz arra, hogy az elmúlt másfél évet jellemző követhetetlen gazdaságpolitika káros. A válság utáni gazdasági élénkülés visszafogott, és az ország sérülékenysége magas. Továbbá, "a hazai politikát, valamint a növekvő globális kockázatkerülést övező aggodalmak" nehezítik a pénzügyi piacok előrelátását. Ezért az IMF arra sarkallja a magyar kormányt, hogy olyan gazdaságpolitikai mixet folytasson, amely a gazdasági kormányzás iránti bizalmat helyreállítja, és erősíti a gazdasági intézményeket.

Az IMF szerint a gazdasági növekedés csak 2013-tól fog valamelyest gyorsulni, de akkor is elég szerény mértékű, és főként az eurózónában remélt kilábalás által vezérelt lesz a javulás. A gazdaság az idén lényegében stagnálni fog, 0,3 százalékkal nőhet a GDP (a magyar kormány félszázalékos növekedésre számít), jövőre másfél százalékra kúszhat fel a bővülési ütem.

Megszorítás kell, de csak ésszel

A költségvetési hiány alakulásáról már nagyobb a véleménykülönbség az IMF és a magyar kormány között. A 2,5 százalékos hiánycélt messze elvétheti a kormány, a deficit 3,5 százalékos lehet, és rá következő évben tovább nő a hiány, vagyis a Valutaalap szerint további kiigazítás előtt állunk. Erre azért van szükség, mint az IMF háttéranyagából kiderül, mert reális veszélyként festi le a nemzetközi szervezet, hogy jövőre az EU kohéziós pénzeket tart vissza Magyarországtól az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárás keretében, ha a kormány nem igazodik Brüsszel elvárásaihoz, és a hiányt nem viszi le 3 százalék alá tartósan.

Az IMF azt tanácsolja, hogy a kormány azonosítsa a költségvetésre leselkedő veszélyeket, és a tartós, fenntartható intézkedésekkel orvosolja a problémákat. Koherens adó- és kiadási politikára ösztönzi a kormányt a Valutaalap, ez segíthet a költségvetési kiigazítás növekedésre gyakorolt negatív hatását minimalizálni, és megvédeni a legsebezhetőbb lakossági rétegeket.

A Valutaalap a tömegközlekedési állami vállalatok átalakítását, az önkormányzati rendszerben létszámleépítést, az alanyi jogon járó szociális juttatások átgondolását ajánlja, és óv a további adóemeléstől. Ugyanakkor az egykulcsos személyi jövedelemadót kritikával illeti, mert az az alacsony keresetűek jövedelmét jelentősen csökkenti, illetve hogy ez ne történhessen meg, egy nagyon bonyolult, az adminisztrációt növelő megoldást - a bérkompenzációt és az átlagbér felettiek magasabb adóalapjának fenntartását - alkalmaz a kormány.