Az [origo] információi szerint Járai Zsigmond már egy hete benyújtotta lemondását, akkor azonban ezt Járai szóvivője még cáfolta. Mára azonban tény lett, hogy Járai távozik a Költségvetési Tanács elnöki posztjáról, ahová Schmitt Pál nevezte ki egy évvel ezelőtt.
Lemondását az MTI-nek azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, ez év január 1-jétől hatályos, új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb - a köz- és a magánszférában ellátott - funkcióival összeegyeztethetetlen.
Az [origo] egy kormányzati forrással és olyan emberekkel beszélt, akik tartják a kapcsolatot Járai Zsigmonddal. Ők úgy fogalmaztak, hogy Járai megelégelte, hogy jó ideje szerinte veszélyes gazdaságpolitikát folytat a kormány, amihez már nem kívánt asszisztálni. Úgy tudjuk, magánbeszélgetésekben már pár hónapja pedzegette, hogy ebből elege van, a végső lökést azonban a múlt heti történések adták meg neki.
A kormány csütörtök délelőttig képtelen volt megállítani a forint gyorsuló ütemű zuhanását, egy szerencsétlen kormánytisztviselői nyilatkozat pedig még rá is tett egy lapáttal a piaci hisztériára, a magyar csődkockázati mutató az égbe szökött, a kormány semmilyen jelét nem mutatta annak, hogy megállapodásra törekszik az IMF-fel és az EU-val, holott a mindösszesen pár hónapra elegendő költségvetési pénztartalék miatt az ország rá van szorulva a nemzetközi szervezetek hitelére.
Megkérték Járait, hogy várjon, amíg elvonul a vihar
Járai be is akarta nyújtani lemondását, de információnk szerint kormányzati szereplők arra kérték, hogy ezt a sok, múlt heti negatív gazdasági hír miatt halassza el. A befektetők felé a távozás ugyanis azt az egyértelmű üzenetet közvetítette volna, hogy repedezik az Orbánhoz legközelebb álló gazdasági szakemberek köre is. A múlt heti feszült helyzetben pedig nem lehetett tudni, hogy mi vált ki olyan folyamatokat a befektetőkből, amelyeket nagyon nehéz visszafordítani.
Az [origo] információja szerint Járai eddig benne volt abban a szűk körben, amely Orbánnak informálisan gazdasági tanácsokat ad. Közülük a legkritikusabb Járai volt, információink szerint a kormány gazdaságpolitikájáról és egyes intézkedéseiről alkotott kritikus véleményét nem titkolta Orbán előtt sem.
A kormány a tavalyi év második felében is több vitatott gazdasági lépést tett. Szeptemberben belefogott a végtörlesztési akcióba, decemberben a magánnyugdíjpénztárakban maradók pénzére is rárepült, és nehezen vetkőzi le az IMF-fel és az EU-val szembeni harcias hozzáállását is. Ezek az ügyek felgyülemlettek - érzékeltette egyik forrásunk, Járai a KT-elnöki pozíciójáról való lemondásával demonstrálta, hogy ezentúl egy kis távolságot akar tartani, ha már hatni nem igazán tud a gazdaságpolitikai döntéshozatalra.
Decemberben már nem látta jónak a helyzetet
Járait a kormánypárti többség választotta meg a jegybank felügyelőbizottsága elnökének bő egy éve, ilyen minőségében több ízben is nekiment Simor András jegybankelnöknek. A Költségvetési Tanács elnökeként nagy szerepe volt abban, hogy a KT nem állította meg szeptemberben a csúszásban levő 2012-es költségvetési tervet.
Elégedetlenségét ugyanakkor az utóbbi időben már nem titkolta. Szeptember közepén ugyan a Költségvetési Tanács megalapozottnak, elfogadhatónak ítélte a kormány költségvetési törvénytervezetét, de már akkor is jelentős kockázatokra is felhívta a figyelmet. December közepén még erősebben fogalmazott, a költségvetési tartalékokat nem érezte elég nagynak, a kiszámíthatóságot romboló lépésnek minősítette a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak államhoz való újbóli irányítását, és figyelmeztetett, hogy a költségvetés alapját jelentő félszázalékos gazdasági növekedés túlzottan optimistának bizonyulhat. Decemberben a kormány kénytelen volt módosítani a költségvetésen.