Bolond, aki kihagyja az árfolyamrögzítést

A várhatóan áprilisban startoló új árfolyamrögzítéssel csak nyerhetnek a devizaadósok. Ha az alacsonyabb törlesztésből felszabaduló pluszpénzt befektetik, éveken át tisztes kamatnyereséget zsebelhetnek be. 

Az árfolyamrögzítés sokkal jobb lesz a végtörlesztésnél - mondta el már Orbán Viktor kormányfő és Gyuris Dániel bankszövetségi alelnök is több alkalommal. A végtörlesztés lehetősége mostanra jóformán kifutott, így az összehasonlításnak nem sok értelme van, de az eddig nyilvánosságra hozott feltételek ismeretében kimondható, hogy az átalakított árfolyamgáttal olyan esélyt kapnak a devizahitelesek, amelyből senkinek nem éri meg kimaradnia.

Elfogadott jogszabály ugyan még nincs (a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleménye szerint február közepére lesz tervezet, amelyet a parlament ezt követően fogadhat el), de a tavaly decemberben kötött bank-kormány paktum alapján az NGM által most közzétett feltételekből már levonható ez a következtetés.

Azon devizahitelesek számára is nagy üzlet lehet az árfolyamrögzítés, akik nem közalkalmazottak, az utóbbiak pedig még többet nyernek a konstrukción.

Kamatkedvezmény mindenkinek

Az árfolyamrögzítés lényege, hogy a devizahitelesek 2016 végéig havonta a frankalapú hiteleket 180, az euróalapúakat 250, a jenhiteleket pedig 2,5 forintos árfolyamon törleszthetik majd függetlenül attól, hogy az adott deviza piaci árfolyama éppen hol jár.

Jelenleg a rögzítésnél alkalmazott szinteknél 20-30 százalékkal magasabbak a piaci árfolyamok - ez a különbözet egy úgynevezett gyűjtőszámlán halmozódik majd az árfolyamrögzítés ideje alatt. 2017-től kezdődően ezt az összeget vissza kell fizetnie az adósnak (technikailag egy újabb forinthitel törlesztése formájában).

Látszólag ez nem nagy biznisz. Az adósoknak átmeneti segítséget jelent csak, mert egy újabb, később visszafizetendő terhet vesznek a nyakukba. A konstrukció előnye azonban, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódó összeg finanszírozására biztosított hitel a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású: a kamat a hitelkamatoknál sokkal alacsonyabb bankközi forintkamatlábhoz, a BUBOR-hoz kötött, és annak nagy részét az állam és a bankok átvállalják az ügyféltől. (Ez az utóbbi elem hiányzott a tavaly májusban elfogadott, hasonló árfolyamrögzítéses konstrukcióból, ami azon túl, hogy csak 3 évre rögzítette a törlesztést, azért sem volt népszerű, mert a kormány menet közben előállt a kedvezményes végtörlesztés ötletével.) Ez az előnyös kamatozás minden devizaadósnak jár, akinek nincs késedelmes tartozása, de a közszolgák további extra kedvezményt is kapnak (lásd a keretes írást).

Nagyobb mozgástér

Az árfolyammozgást lehetetlen négy évre, de akár pár hónapra előre megjósolni, ezért azt sem lehet megsaccolni, hogy a gyűjtőszámlán mekkora összeg fog felhalmozódni. Feltételezve, hogy a frankárfolyam a következő négy évben 230-250 forint lesz és a törlesztőrészletet szintén nagyban befolyásoló kamat sem változik, az árfolyamrögzítést igénylők a belépés után 22-28 százalékkal kevesebbet fognak havonta fizetni. Ennek köszönhetően - a hiteltartozás nagyságától függően - jelentősen megnövekedhet a háztartások mozgástere, amely a gazdasági válság és az utóbbi évben elszaladó frankárfolyam miatt igencsak leszűkült.

Kérdés, hogy mihez kezd ezzel a szabadsággal (pluszpénzzel) az adott háztartás. A nagyon eladósodott, közüzemi, közösköltség-tartozásokkal rendelkező családok a havonta előálló tartalékból leépíthetik például adósságaikat, miközben persze arra nagyon kell figyelniük, hogy 2016 után muszáj lesz visszafizetniük a fix árfolyamhoz kapcsolódó hitelt.

A frankárfolyamot szorítja le ideiglenesen az új konstrukció

Az árfolyamrögzítést azonban azoknak is megéri választaniuk, akiknek kevésbé okoz gondot a magas frankárfolyam, és minden további nélkül tudják törleszteni a hitelüket. Ha a fix árfolyamból adódóan havonta felszabaduló összeget az adott háztartás félreteszi, akár csak egy szimpla bankbetétben leköti vagy például állampapírt vásárol belőle, már azzal is olyan kamatbevételhez jut, amely jó eséllyel magasabb lesz, mint a gyűjtőszámlához kapcsolódó hitelé. Ennek mértékét nehéz pontosan meghatározni, az a hitelkonstrukciótól függ, de mivel csak a tőketörlesztésre vetítve kell az adósnak kamatot fizetnie, és akkor sem a bőven tíz százalék feletti terhet, hanem a bankközi - jelenleg 7,5 százalékos - kamatot, ez mindenképpen jó üzlet.

A hitelek törlesztése tőketörlesztésből és kamattörlesztésből áll, és a legtöbb hitelnél a futamidő első éveiben a kamatot kell törleszteni, a tőketörlesztés ezután indul. Mivel az esetek zömében még 15-20 év van hátra a futamidőből, vagyis az adósok a törlesztés elején járnak, a tőkerészlet törlesztése csak a teljes havi törlesztés ötödét-hetedét teszi ki. A bankok és az állam kamatátvállalása miatt tehát az árfolyamrögzítés alatt csak 1,5-2 százalék körüli kamatteher rakódik az adósra, ezt kell "megvernie" valamilyen lekötött betéttel vagy más megtakarítással. Amennyit így megspórol, az az árfolyamrögzítés lejáratakor elegendő lehet arra, hogy az éveken át fixált és a valódi árfolyam közötti pluszhitelt visszafizesse és még valamennyi nyereséget is zsebre tehessen.

Lakástakarék-pénztárral még többet lehet nyerni

Még jobb választás lehet, ha az árfolyamrögzítést igénylő háztartás lakástakarék-pénztári konstrukciót indít a törlesztőrészlet csökkenése miatt felszabaduló pénzéből. Ebben az esetben jóval magasabb lehet az előbb leírt kamatkülönbözet, vagyis az adós nyeresége. A lakástakarékpénztári szerződésekre járó állami támogatás miatt havi 20 ezer forint befizetés esetén a legrövidebb, valamivel több mint négyéves futamidő esetén például tíz százalék feletti hozamot lehet elérni, de a hosszabb, hat-, nyolc-, tízéves szerződéseknél is a hitelkamat többszöröse lehet a hozam.

A konstrukció további előnye, hogy a megtakarítási időszak után fix kamatozású - jelenleg valamivel 5 százalék feletti teljes hiteldíjmutatóval kínált - forinthitelt igényelhet a szerződő, amiből törlesztheti a devizatartozását. A lakástakarékpénztárak az utóbbi években többször akcióztak, némelyikük most is ezt teszi, ennek keretében általában eltekintenek a több tízezer forintos szerződéskötési díj befizetésétől, ez pedig szintén a hozamot növeli.

A lakástakarékpénztári megtakarításnak tehát vannak nyilvánvaló előnyei, de azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a legkedvezőbb paraméterek esetén elérhető bő tízszázalékos hozam elsősorban az állami támogatásnak köszönhető. Enélkül meglehetősen szűkmarkúak a hazai lakástakarékpénztárak, a befizetett betétre ugyanis nagyon alacsony - 1,5-3 százalékos - kamatot fizetnek. (Ez már a Gazdasági Versenyhivatalnak is szemet szúrt, amikor tavaly májusi jelentésében megállapította, hogy e megtakarításoknak eddig nem sikerült betölteniük eredeti céljukat, illetve hogy a pénztárak magas jövedelmezőséggel működnek - a megállapításokkal egyik piaci szereplő sem értett egyet.)

Pluszpénz a közszolgáknak

A közalkalmazottaknak járó további kedvezményekről döntött a kormány, miután azt az ígéretét nem tudta tartani, hogy segítse a végtörlesztésben a közszolgákat. Az NGM közleménye szerint azoknak a dolgozóknak, akik tavaly év végéig bejelentették bankjuknak a végtörlesztést, de arról lecsúsztak, soron kívül bírálják majd el a bankok az árfolyamrögzítésre vonatkozó kérelmét. Ez akár több hónapos előnyt jelent a mezei adósokkal szemben. A közszolgák ezenfelül gyermekszámtól függően kamattámogatást is kapnak a tőkegyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3 százalék a kamattámogatás mértéke, és ezenfelül minden gyermek után plusz 1 százalék kamattámogatás jár. Az állam az árfolyamgát-rendszerbe belépett közszféradolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is nyújt, amelynek összege megegyezik a 2012. február 1. és az árfolyamgát feltételei alapján fizetendő első törlesztőrészlet időpontja - de legkésőbb 2012. július 1. - közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével. Ezzel a közszférában dolgozók valójában akkora támogatáshoz juthatnak, mintha 2012 februárjától az új típusú árfolyamgát szerint, rögzített árfolyam mellett törlesztették volna a hitelüket.

Gyuris Dániel az [origo] megkeresésére elmondta, 40 ezren lehetnek azok a közalkalmazottak, akik élhetnek az extra kedvezményekkel. Lövétei István alkotmányjogász a közszolgáknak nyújtott kedvezményekről az [origo]-nak azt mondta, "nem egyszerű ügy", és mivel felmerülhet a diszkrimináció kérdése, lehetnek alkotmányossági aggályok. Hozzátette ugyanakkor, hogy a részletszabályokat nem ismeri.