Lemondott Járai Zsigmond a Költségvetési Tanács éléről

A testület új elnökévé Kovács Árpádot az Állami Számvevőszék korábbi elnökét nevezi ki Schmitt Pál köztársasági elnök. Az új elnök korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy a forint még tavalyi gyengülésében a "szokványostól eltérő magyar gazdaságpolitikának is szerepe volt". Járai lemondása után úgy nyilatkozott: a miniszterelnök kérésére továbbra is elmondja véleményét a gazdaságpolitika alakulásáról, ha arra a kormány kéri.

Kovács Árpád lesz a Költségvetési Tanács új elnöke, miután Járai Zsigmond a testület korábbi elnöke lemondott. A múlt héten már felmerült, hogy Járai Zsigmond távozik posztjáról, de szóvivője akkor még cáfolta a lemondás hírét. Kovács Árpád 1997 és 2009 között az Állami Számvevőszék elnöke volt.

Járai Zsigmond - aki a KT-elnökség mellett a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának Fidesz által jelölt elnöke - nemrég aggályokat fogalmazott meg a 2012-es költségvetéshez benyújtott módosítókkal kapcsolatban, novemberben pedig egy konferencián azt mondta: Magyarországon nem lesz olyan növekedés, amilyenről álmodtunk.

A volt KT-elnök lemondását az MTI-nek azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, január 1-jétől hatályos új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb - a köz- és a magánszférában ellátott - funkcióival összeegyeztethetetlen. Úgy látja, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése jelentős előrelépés a korábbi évek fegyelmezetlen, laza költségvetéseihez képest, a kitűzött célok helyesek és reálisak, a kormány gyorsan alkalmazkodott a folyamatosan romló külgazdasági környezet által diktált nehéz körülményekhez. Ezt a véleményt szerinte az Európai Unió 2011. decemberi jelentése is alátámasztotta.

Az azóta eltelt néhány hétben jelentős változások álltak be az európai és a magyarországi pénzügyi helyzetben, amelyek kezelése - fennmaradásuk esetén - újabb kihívásokat jelent majd a gazdaságpolitika számára. A költségvetésben lévő tartalékok egy bizonyos szintig megfelelő fedezetet jelenthetnek a gazdasági helyzet romlásából származó feszültségek kezelésére. További romlás esetén azonban szükség lehet a költségvetés további korrekciójára is, amelyre véleménye szerint a kormány elkötelezett. Járai Zsigmond elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kérésére továbbra is elmondja véleményét a gazdaságpolitika alakulásáról, ha arra a kormány kéri.

Kovács Árpád tavaly november végén az [origo]-nak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a kormány egy "nyugodt, vagy legalább mérsékelten zaklatott" gazdasági környezetre számíthatott, amikor hatalomra kerülésekor kialakította a gazdaságpolitikáját. Szerinte az ennél rosszabb környezetnek is szerepe van abban, hogy nem minden a terveknek megfelelően alakult. Éppen ezért úgy látta, hogy "nem szabad mindent a kormány nyakába varrni".

A közgazdász szerint a forint még tavalyi gyengülésében ennek ellenére a "szokványostól eltérő magyar gazdaságpolitikának is szerepe van", illetve annak, hogy a világ nagy közgazdasági elemző cégei, pénzügyi intézményei a "magyar modell" elterjedésétől tartanak, tehát attól, hogy a nehéz helyzetbe került kormányzatok hasonló lépéseket tesznek.

A Költségvetési Tanács a költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület, amelynek három tagja van. A most lemondott Járai Zsigmond mellett, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Simor András jegybankelnök ülnek a testületben.