Gumicsont Orbán egyik nehéz ügye, amit Barroso elé visz

Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy megegyezésre törekszik az Európai Bizottsággal, de két ügyben nem szeretne engedni. Az egyik a jegybank elnökének esküje, a másik a fizetése. A miniszterelnök kedden találkozik José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, hogy egyeztessenek a vitás kérdésekről. A két "nehéz ügy" közül az eskü kérdése mindét tárgyalópartner számára ideális terep lehet, hogy kompromisszumokat mutassanak fel.

"Én, Simor András fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom" - mondaná a jelenleg hatályos törvények szerint Simor András jegybankelnök az országgyűlés előtt, ha most kerülne hivatalba, s hozzátehetné meggyőződése szerint, hogy "Isten engem úgy segéljen!"

Valójában nem volt még olyan jegybankelnök, aki az országgyűlés előtt esküdött volna fel, mivel az "egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról" szóló törvényt 2008 nyarán fogadta el az országgyűlés, Simor pedig 2007-től tölti be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki pozícióját. Előtte a jegybankelnökök a köztársasági elnök előtt tettek esküt, de azt még nem szabályozta törvény.

Az eskü a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) összecsapásának frontvonalába került, mintha ez lenne az egyik legfőbb kérdés. Valójában egy olyan ügyről van szó, ami csak szimbolikus része a jegybank szerepéről szóló vitának, és amiből mindkét fél jól jöhet ki a sokkal keményebb és fontosabb ütközési pontokat tartalmazó tárgyalásokon.

Aggályos eskü

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden délután találkozik, hogy egyeztessenek a Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről. Az Európai Bizottság január 17-én publikált kifogásai (a kötelezettségszegési eljárások indokai) közt szerepelt, hogy "az elnöknek és a Monetáris Tanács tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), márpedig az az EB szerint az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az Európai Központi Bank Általános Tanácsának is tagja."

Két nappal későbbi Orbán Viktor a Kossuth Rádió adásában azt mondta, hogy a kormány kész a megállapodásra a Bizottsággal, de a "nehezebb ügyek" közé sorolta az esküről szóló vitapontot. A miniszterelnök az Európai Parlamentben is úgy fogalmazott, hogy gyors és könnyű megoldása van az EB kifogásainak, de a felszólalás után tartott sajtótájékoztatón megerősített, hogy az eskü kérdésében nem szeretnének engedni. Ezzel a miniszterelnök azt is jelezte, hogy többi kérdésben nyitottak a megállapodásra. Az EB kifogásolta többek között, hogy a kormány tagja részt vehet a Monetáris Tanács ülésén, vagy hogy a kabinet előre megkaphatná az ülések napirendjét.

"Politikusok számára ideális terep, esti műsorokra való téma" - mondta az esküről szóló vitapontról Bod Péter Ákos, aki 1991 és 1995 között volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ezt azzal magyarázta, hogy az esküvita értelmezési, nem pedig feketén-fehéren eldönthető kérdés. Szerinte az Európai Bizottság "el fogja engedni" ezt a pontot, így Orbán szimbolikus győzelmet arathat.

Az EB által "aggályosnak" tartott jegybanki eskü azért kedvező terepe a vitának mindkét fél számára, mert nyerhetnek vele. Az Európai Bizottság számára feltehetőleg nem az eskü szövege a fontos, ezért engedékenynek tűntetheti fel magát azáltal, hogy lemond a kemény követeléséről. Orbán Viktor pedig elmondhatná, hogy a tárgyalásokon sikerült megvédenie az alkotmányra tett esküt a magyar érdekek szerint.

Kettős szerep

Az eskü körüli vita nem új, csak az IMF-EU-hiteltárgyalások miatt kapott ekkora figyelmet. Az Európai Központi Bank (EKB) kétévente készít konvergenciajelentést az uniós országokról, s ezt az eurózónán kívüli tagállamokra is vonatkozik. Az EKB már 2010-ben, az előző kormány, az előző jegybanktörvény és a jegybankelnökre vonatkozó eskü előző szövege idején felhozta azt a kritikát, amit az Európai Bizottság most leporolva az Orbán-kabinettel szemben is felhasznál azt ajánlva, hogy "az eskünek a függetlenségre vonatkozó fogadalomra kellene korlátozódnia". A 2008-tól hatályos és a 2012-ben megváltoztatott eskü szövege egyébként szinte ugyanaz, tartalmát tekintve nincs lényeges különbség, csak például alkotmány helyett alaptörvény van benne.

Két éve az EKB a kritikát nem konkrétan a szöveg miatt fogalmazta meg, hanem tágabb kontextusban, a jegybankelnök szerepe miatt. Az EKB úgy érvel, hogy a jegybankelnök nem csak a Magyar Nemzeti Bank Monetárist Tanácsának tagjaként, de az Európai Központi Bank fontos döntéshozatali rendszerében is szerepet kap. (A magyar jegybank a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja, amely nem csak az eurót használó országok, hanem az euró bevezetése iránt a csatlakozáskor kötelezettséget vállaló összes ország jegybankját tömöríti.)

Ezért a magyar jegybanktörvénynek tükröznie kell az elnök kettős szerepét - fogalmazta meg az EKB az elvárását, de azt nem írta le pontosan, hogy ezt miként kell elérni. Az EKB célja az lehetett, hogy a magyar monetáris politikát meghatározó jog az elveiben se kerülhessen összeütközésbe az európai irányvonallal. "A [jegybank]-törvény előírásai nem akadályozhatják a jegybankelnököt és monetáris tanács más tagjait az Központi Bankok Európai Rendszerével kapcsolatos feladatai végrehajtásában" - írta az EKB a jelentésében.

Simor bére is ütközési pont

Az eskü mellett a jegybankelnök fizetése az a pont, amelyet Orbán "nehéz ügynek" nevezett. Az Európai Bizottság attól tart, hogy a fizetés változtatása befolyásolhatja a jegybanki politikát, amelynek a kormánytól függetlennek kéne lennie. A kormány 2010-ben kétmillió forintban maximálta a közszféra béreit, amelyet a jegybank elnökére, Simor Andrásra is alkalmazni kellett, pedig az ő fizetését a hivatalba lépésekor rögzítették.

Az EKB már korábban kifogásolta a lépést, az EB pedig megerősítette azokat az érveket: "az elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazás révén nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re". Orbán szavai arra engednek következtetni, hogy a kormány ezen a ponton tartaná a pozícióját.