Egy csőd után új cég léphet a Malév helyére

Nem biztos, hogy fel kell számoltatni a Malévot az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése miatt, de ha mégis, a kormány feltehetően létrehoz helyette egy másik budapesti központú légitársaságot. A turizmus érdekei mellett a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetőjével kötött privatizációs szerződés egy pontja is erre sarkallhatja a kormányt.

Az utóbbi években a Malévnak nyújtott állami támogatásról hétfőn közzétett uniós döntés arra kötelezi a magyar kormányt, hogy fizettesse vissza az Európai Bizottság által az uniós versenyjoggal összeegyeztethetetlennek minősített tételeket. A Malévnak nincs annyi pénze, hogy visszafizesse a több tízmilliárd forintot, ezért vélhetően csőd- vagy felszámolási eljárás vár a cégre.

Ez akkor lenne elkerülhető, ha sikerülne találni egy tőkeerős befektetőt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden azt közölte, hogy "változatlanul kiemelten számol egy szakmai befektető bevonásának lehetőségével", az eddigi hosszú keresés azonban nem vezetett eredményre.

Kérdés, mennyi idő áll a kormány rendelkezésére. Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke ugyan kedd este azt mondta az MTI-nek, hogy "vannak fórumok ahol fellebbezni lehet az elmarasztalás miatt, és még felfüggesztést is lehet kérni", a Bizottság hétfőn azt közölte, hogy négy hónap van a követelés behajtására, és a döntés azonnali hatályú. Egy ekkora vállalat felszámolása valószínűleg tovább tart négy hónapnál, de nem tudni, egy ilyen eljárás kitolná-e a határidőt. Maria Madrid, a Bizottság sajtóügyekkel foglalkozó munkatársa az [origo] kérdésére telefonon azt mondta, a négy hónap általános határidő az ilyen döntések esetében, és bár minden ügy egyedi, "nem kíván találgatni" arról, hogy a Malév esetében ez meghosszabbítható-e, például egy felszámolási eljárással.

Berényi János azt is mondta, "azért vagyok itt, hogy megnyugtassam az utasokat, a Malév repül és repülni fog". Nem titkolta, hogy a Malév vezetése attól tart, az utasok átpártolnak más légitársasághoz. Erre jó oka van, a légi közlekedés ugyanis bizalmi iparág: a döntés első kellemetlen következménye az lehet, ha a jó előre jegyet vásároló utasok nem fogják elhinni, hogy a Malév még hónapok múlva is létezni fog.

Elhúzodhat a felszámolás

A régóta borítékolható döntésre reagálva az NFM a hétfői közleményében azt írta, a "helyzet kezelésére több forgatókönyv kidolgozásával készült", ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti. A tárca a közeli hetekben "intézkedéscsomagot fogad el", javaslatait a kormány várhatóan a január 16-ai ülésén tárgyalja.

Az intézkedéscsomagnak - bár ezt az NFM nem írja - része lehet akár az állami felszámoló kijelölése. A Napi Gazdaság keddi cikkében emlékeztetett rá, hogy egy tavalyi törvénymódosítás értelmében a kormánynak lehetősége van arra, hogy egyes cégeket rendelettel stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítsen, ha adósságrendezésük nemzetgazdasági érdek. Ilyenkor az adott társaság különleges elbánásban részesül, például rendkívüli moratórium illeti meg a vele szembeni követelések teljesítésében.

Az állam által irányított és ütemezett eljárás azért lenne előnyös a kormány számára, mert több ok miatt sem engedheti meg magának, hogy a Malév felszámolásának lezárultáig ne álljon fel az új nemzeti légitársaság. Az NFM közleményében is szerepelt, hogy "változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon".

Megérezheti a turizmus is

"Az olasz Alitalia vagy a görög Olympique Air példája alapján egy ilyen uniós döntés után egy-két év is eltelhet, mire az adott cég sorsa eldől, bár kétségtelen, hogy a jelenlegi politikai-gazdasági helyzet minél gyorsabb megoldásért kiált" - mondta az [origo]-nak dr. Érsek M. Zoltán légiközlekedési szakértő. Megjegyezte, szerinte nem is a csőd az egyetlen út, hiszen az uniós szabályok szerint tízévente lehet jól megindokolt szerkezetátalakításra pénzt adni, és piaci feltételekkel állami hitelt is kaphatna a Malév.

Az NFM által említett nemzetgazdasági érdek egyfelől jelentheti azt, hogy budapesti bázisú légitársaság híján csökkenhetne a Magyarországra látogató külföldiek száma. Érsek M. Zoltán kérdésünkre azt mondta, a turizmus egészen biztosan megérezné a kiesést. A Malév egyik korábbi, neve elhallgatását kérő vezetője viszont úgy nyilatkozott az [origo] megkeresésére, hogy ha egyszerűen megszűnne a Malév, a konkurensei kis idő elteltével szinte tökéletesen ellátnák a feladatát, bár feltehetően kicsit drágábban.

Teljesíteni kell a reptér felé

Van azonban egy másik érv is amellett, hogy a Malév kapacitásának átvételét ne bízza a kormány a piaci folyamatokra. Egy, a Budapest Airport (BA) Zrt.-nél dolgozó forrás kérdésünkre megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a reptér-üzemeltető társaság privatizációs szerződésében van egy pont az elvárt minimális utasforgalomról. (Először a Figyelő hetilap írt egy ilyen kitételről.) Ha az nem teljesül, az államnak fizetnie kell a BA Zrt.-nek.

A megszabott utasforgalmi minimumot a forrás nem árulta el, de megjegyezte, hogy mivel a szerződést a "fapados-boom" idején, jó gazdasági környezetben, 2005-ben kötötték, sejthető, hogy a szintet nem túl alacsonyan szabták meg. A Malév a reptér jelenlegi forgalmának majdnem negyven százalékát adja, kiesésével veszélybe kerülhetne a forgalmi minimum teljesülése. "A Budapest Airportnak meghatározó fontosságú egy budapesti légicég, a más üzleti modellben működő versenytársak nem tudnák teljes egészében kiváltani" - magyarázta.

Nem biztos, hogy megéri Malév-utódot létrehozni

Ha a kormány úgy dönt, hogy új légitársaságot hoz létre, az a volt malévos forrás szerint "nagyságrendileg több tízmillió euróba" fog kerülni, ami nem jönne jól az egyébként is feszített költségvetésnek. Hosszú távon azonban az az igazi kérdés, hogy működtethető-e gazdaságosan a leendő vállalat. A szakember elismerte, hogy amíg a Malévnál dolgozott, nem mondott volna ilyet, de most úgy látja, ez a struktúra - kis ország sok helyre repülő saját légitársasága - egyszerűen nem életképes.

"Elvileg nem kizárt, hogy kidolgozható olyan üzleti modell, amelyben a tízmilliós piac is eltart egy ilyen vállalatot, de a tapasztalatok alapján nincs erre sok esély. A régióban máshol sem találni jól működő példát, Szlovákiában, például, már nincs is nemzeti légitársaság" - tette hozzá. Szerinte az ország gazdasági érdeke szempontjából legfeljebb egy 40-50 személyes, rövid távú járatokat működtető társaságra lenne szükség, mely olyan közeli, a magyar cégeknek fontos helyszínekre repülne, ahova a nagy társaságok Budapestről nem - így Belgrádba, Temesvárra, Szarajevóba, Podgoricába.

Azt Érsek M. Zoltán is elismerte, hogy a régióban minden légitársaság veszteséges, az Austrian Airlines úgy is, hogy megvette a Lufthansa. "Beszédes, hogy még a sokkal jelentősebb holland KLM sem tudott önállóan fennmaradni a piacon. Hosszabb távon ezért az lehet reális, hogy a Malév identitása megtartásával beolvad egy nagyobb vállalatba" - vetette fel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Malév számai javulnak az utóbbi egy-másfél évben, és egy tiszta lappal induló cég sok szerződést a mostaninál kedvezőbb feltételekkel köthetne meg.