A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amelyet a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - mondta az MTI-nek adott interjújában Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke.
A kormány elvárása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen.
Rolek Ferenc az MGYOSZ felmérését ismertetve elmondta, hogy a tagvállalatok számára már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz 93 ezer, illetve 108 ezer forintra, hiszen ez 14-18 százalékos emelést jelent. Szerinte ez különösen azokban az ágazatokban jellemző, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező. Például a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban. Ráadásul a várható bevételek stagnálnak, ott drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat - tette hozzá.
A bérkompenzációra a kormány közel 100 milliárd forintot állított be. A vállalkozások járulék-jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az öt százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - hangsúlyozta az alelnök. Példaként elmondta, hogy a 18 százalékos minimálbér-emelésből öt százalék jut a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre, mégpedig úgy, hogy ezt a bizonyos 13 százalékot nem kell befizetni a tb-kasszának.
Számolni kell azzal is, hogy a költségvetés csak 2012-ben és valószínűleg 2013-ban teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy a minimálbér 18 százalékos emeléséből az öt százalék feletti részt leírják a szociális adóból, 2014-től ez a 13 százalékos többletteher "benne marad a rendszerben", azaz hosszabb távon is rontja a versenyképességet - fogalmazott Rolek Ferenc.