Elakadt a bankok görögmentő terve

A bankok új ajánlata ellenére sikertelen maradt a görög adósságtárgyalások újabb fordulója. Ezúttal az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyaltak a görög adósságrendezésről, de túl magasnak találták a bankok új ajánlatának átlagos kamatát.

Az eurózóna pénzügyminiszterei péntek este visszautasították azt a javaslatot, amelyet Görögország magánhitelezői tettek az adósság rendezésére. Ezzel tovább húzódik a görög adósságválság megoldása, amely ha rendezetlenül marad, Görögország csődjéhez vezethet.

Az alkudozás célja, hogy a körülbelül 360 milliárd eurós görög államadósságot mintegy 100 milliárddal csökkentse. A vita a körül alakult ki, hogy a görög állampapírokat a pénzintézetek mekkora arányban írják le. A jelenleg birtokolt papírokat alacsonyabb értékűekre cserélnék, de abban nem tudtak megállapodni, hogy az új papírok mekkora kamattal fialjanak a hitelezőknek.

Ha nem születik megállapodás, az Európai Unió és az IMF nem adja oda a második görög segélycsomag következő részletét, amely nélkül Görögország nagy valószínűséggel képtelen lenne kifizetni a márciusban lejáró adósságát, vagyis csődbe jutna. Ez azt is jelentené, hogy a pénzintézeteknek csődhelyzetben kéne tárgyalniuk az adósság átütemezéséről.

A Financial Times szerint az eurózóna pénzügyminiszterei annak ellenére söpörték le a bankok ajánlatát, hogy Charles Dallara, a bankokat képviselő delegáció vezetője az "önkéntesség határának" nevezte azt. A bankok azt ajánlották, hogy alacsony kamatozással induljon el az új görög kötvény, amely fokozatosan emelkedne. Vagyis szavai alapján ennél kedvezőtlenebb feltételekkel a bankok nem mennének bele a megállapodásba. Pedig a lap szerint így is a papírok értékének 65-70 százalékát leírnák veszteségként a bankok.

A vita a bankok és az eurózóna legstabilabb államai közt zajlanak. Németország, Hollandia, Finnország és Luxemburg az a négy tagállam, amely őrzi a legjobb, AAA besorolású hitelminősítését. Ez a négy ország érvel a leginkább a mellett, hogy minél lejjebb szorítsák az új görög papírok kamatát, amely így nem lehetne több mint 3,5 százalék. Jean-Claude Junkcer luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna vezetője azt mondta, az átlagos kamatnak "egyértelműen 4 százalék alatt" kellene lennie. A növekedő kamat ötlete a magas átlagkamat miatt nem nyerte el a pénzügyminiszterek tetszését.

A Nemzetközi Valutaalap képviselője azt hangoztatta, hogy a túl magas kamat a vártnál jóval magasabb szinten hagyná a görög adósságot, azaz nem lenne hatékony módja az adósságcsökkentésnek. A cél az adósságszint 120 százalékra szorítása lenne. Azonban minél lejjebb szorítják a kamatokat és így az adósságszintet, a bankoknak annál több veszteséget kéne leírniuk, ez pedig a megszorongatott európai bankrendszer számára lenne újabb csapás.

A német és a holland pénzügyminiszter két fronton támadta a görög pénzügyminisztert, Evangelosz Venizeloszt. Az államadósságszint az adósság mértékének és a GDP-nek a hányadosa, a német-holland támadás mindkét felét érte a képletnek. A miniszterek a Wall Street Journal szerint az adósságrendezés utáni tehercsökkenés és gazdasági növekedést ösztönző reformok miatt is támadták Athént.

Venizelosz azt mondta, hogy február 13-án hivatalos ajánlatot tehet majd a bankoknak, de a Wall Street Journal emlékeztetett arra, hogy ehhez meg is kéne állapodni a hitelezőkkel. Ez nem tűnik könnyűnek, mivel hetek óta zajlik a huzavona a felek közt, és volt, hogy a hitelezők otthagyták a tárgyalásokat, amelyek csak a múlt hét végén indultak újra.