PSZÁF: Várhatóan 15-20 százalék lesz a végtörlesztők aránya

Az eddigi adatok alapján a végtörlesztők fele nem a saját bankjától kérte a hitelt, ami azt mutatja, hogy több bank és takarékszövetkezet is jó üzletet lát a kölcsönnyújtásban - mondta a PSZÁF szóvivője egy csütörtök reggeli interjúban. Binder István szerint az árfolyamrögzítés lehetősége az eddigi feltételekkel nem volt túl sikeres.

A fix árfolyamon történő végtörlesztésre jelentkezők pontos számát még összegzik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) munkatársai, de Binder István, a szervezet szóvivője csütörtökön az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta: a törlesztők aránya várhatóan 15-20 százalék lesz.

A szóvivő elmondta, december 30-án lejárt az a határidő, ameddig közölni lehetett a bankokkal a fix árfolyamon történő végtörlesztés szándékát, ugyanígy jogvesztő hatályú a január 30-a, ameddig az adósoknak igazolniuk kell a végtörlesztésre rendelkezésükre álló összeget.

A devizahiteleseknek a végtörlesztési szándék bejelentését követően 60 nap áll rendelkezésükre a tényleges törlesztésre. Binder István példaként elmondta, ha valaki december 30-án jelezte törlesztési szándékát, annak legkésőbb február végén valóban törlesztenie kell.

Az eddigi adatok alapján a törlesztők fele nem a saját bankjától kérte a hitelt, ami azt mutatja, hogy több bank és takarékszövetkezet is jó üzletet lát a kölcsönnyújtásban - mondta Binder, aki az adósokat arra kérte, hogy a hitelkérelmek benyújtását ne hagyják az utolsó pillanatra, mivel a bankoktól nem lehet elvárni, hogy órák alatt döntsenek a kölcsönökről. Ugyanakkor úgy vélte, a bankok nem fogják húzni az időt, és a megfelelő kondíciókkal rendelkező ügyfeleknek megadják a hitelt.

A szervezet csütörtöki közleménye azt írja: tavaly szeptember 29. és december 31. között 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek fix árfolyamon. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468,0 milliárd forintot kellett kifizetni. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A közlemény szerint a már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 97 százaléka svájci frank alapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró- és a japán jen alapú kölcsönök száma 1, illetve 2 ezerre rúgott.

Az árfolyamrögzítés lehetőségéről elmondta: az eddigi feltételekkel nem volt túl sikeres, összesen mintegy kétezer ügyfél élt vele. Hozzátette, várhatóan április-májustól már minden jogszabály meglesz ahhoz, hogy új feltételekkel vehessék igénybe az adósok ezt a lehetőséget, utána várhatón nagyobb számban élnek majd vele. A változást alapvetően az jelenti, hogy a gyűjtőszámlára kerülő összeg kamatköltségeit átvállalja az állam és a bankszektor. Binder István elmondta, hogy a Magyar Bankszövetség optimista becslése szerint a megmaradó ügyfélkör fele élhet majd a rögzítéssel, ez több százezer ügyfélt jelenthet.