Az újabb jogszabály-módosítások ellenére is csak néhány magán-nyugdíjpénztári tag jelezte, hogy visszalép az állami nyugdíjkasszába - tudta meg a Napi Gazdaság. Van olyan pénztár, ahol a 11 200-ból mindössze 25-en távoznak, ami az írás szerint nagyjából általános trendnek számít.
A Napi Gazdaság szerint a bizonytalan jogi környezet megszűnéssel fenyegeti a pénztárakat. Annyit tudnak, hogy törvény szerint az egyéni számlákon landoló befizetések már nem érkeznek meg hozzájuk, az összegek az állami nyugdíjkasszát gyarapítják. A tagok keresetük 10 százalékát is nyugdíjjárulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba fizetik, amivel gyakorlatilag megindult a magánnyugdíjpénztárak lassú felszámolása.
Az szintén ismert számukra, hogy január 1-jétől a tagok ismét szolgálati időt szereznek az állami nyugdíjrendszerben, és keresetüket a társadalombiztosítási nyugellátás során figyelembe veszik. Azt viszont már sem a tagok, sem a pénztárak nem tudják, hogy a majdani nyugellátásukat mi alapján határozzák meg.
Azoknak, akik a pénztárak bizonytalan jövője miatt a jövőben a teljes társadalombiztosítási nyugellátást választják, március 31-ig írásban kell nyilatkozniuk pénztáruk felé (tehát a tavalyi menetrendtől eltérően most a nyilatkozatot nem a maradóknak, hanem az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek kell tenniük, és a nyilatkozatot nem a nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, hanem a magánnyugdíjpénztárhoz kell eljuttatni).
Egy név nélkül nyilatkozó pénztári illetékes a lapnak azt mondta, hogy a visszalépők tagsági jogviszonya május végével szűnik meg, a végelszámolás alapja az aznapi egyéni számlaegyenleg. Az egyenleg kilépési díjjal és a tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak utalja.
Simonovits András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója szerint a jelenlegi jogszabályok miatt a pénztárak a náluk parkoló 230 milliárd forint ellenére is hamarosan kénytelenek lesznek lehúzni a rolót.