Nem tanultak a fapadosok a GVH-bírságokból

Kirívóan olcsón kezdett budapesti járatokat árulni több fapados légitársaság, miután február elején leállt a Malév. Az árak egyes esetekben az 1-2 ezer forintos mélységbe süllyedtek, legalábbis a hirdetésekben. A jelek szerint ugyanis a fapadosok továbbra is élnek azzal a módszerrel, hogy az alapárral kampányolnak, amelynek akár többszöröse lehet az, amit a vásárlók többségének valóban ki kell fizetnie. A GVH ilyen ügyekben már többször szabott ki bírságot, és az egyik cég ellen jelenleg is folytat vizsgálatot.

Pár ezer forintos jegyeket hirdet a Ryanair, és a Wizz Air is olcsóbbnál olcsóbb utakat kínál, amint a két cég a Malév piacáért küzd. A végső árak azonban a legtöbb esetben magasabbak, mint ami a hirdetéseken vagy a cégek honlapján nagybetűkkel ki van írva. A Gazdasági Versenyhivatal pár éve milliós bírságokat szabott ki a fapadosokra, a régi módszer azonban nem tűnt el.

A cégek általában azt állítják, hogy lehet náluk jegyet kapni a reklámozott alapáron - a Ryanairt irányító Michael O'Leary is ezzel érvelt a felvetésre az [origo]-nak adott interjújában - , csakhogy ez az ajánlat általában rövid ideig érvényes.

A vásárlók jelentős része ezért azzal szembesül, hogy több ezer forintos, esetenként nagyságrendi különbség van a figyelemfelkeltő hirdetésben, sőt az adott társaság honlapjának nyitóoldalán látott és a jegyek végső ára között. Még akkor is igaz ez, ha az utazó igényei is fapadosak, vagyis az ügyfélnek semmilyen extra igénye nincs, még poggyászt sem ad fel.

Ha még csomagja is van, még nagyobb lehet a különbség. Egy olvasónk beszámolója szerint a napokban vásárolt párizsi Ryanair-jegyének kezdeti, a honlapon feltüntetett ára 6000 forintról 23 ezerre emelkedett, mire a fizetésre került a sor.

Pluszköltségek

Hasonló tapasztalatokat szereztünk két szúrópróbaszerűen kiválasztott útvonallal. Egy április elejére, Barcelonába és egy május közepére, Eindhovenbe vásárolt jegy a Ryanairnél és a Wizz Airnél sem feltétlenül annyiba kerül, mint a honlapon fellelhető első tájékoztatásból kiderül. Pluszköltségekként általában különféle díjakat tüntetnek fel.

A Ryanair honlapján 3820 forint áll a barcelonai úti cél mellett, de a foglalás végére 6524 forintra kúszik fel az ár. Ha vissza is akarunk térni, két nappal később ez 8414 forintba kerül. A Wizz Air a honlapján azt hirdeti, egyebek mellett Barcelonára is, hogy "jegyek már 9900 forint alatt", a katalán város esetében azonban már a foglalási folyamatban feltűnő kezdőár is magasabb (10 990), a végső pedig 13 190 forint. A visszaút 19 190 forintba kerül.

Eindhovenbe a Ryanair elvileg 7874 forintért hajlandó elvinni, az utalásnál viszont 13 004 forintot kér a rendszer. A két nappal későbbi visszaút 20 500. A Wizz Airnél Eindhovenre is vonatkozik a "jegyek már 9900 forint alatt" szlogen, mégis 13 190-ért kaphatjuk meg a jegyet. A visszaút innen 24 190 forintra jön ki.

A GVH már többször büntetett

Ezt a gyakorlatot annak ellenére folytatják a diszkont légicégek, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már több eljárásban elmarasztalta őket. Azok után, hogy 2006-ban a Sky Europe ötvenmillió forintos büntetést kapott, 2007-ben a Wizz Airt húszmillió, 2008-ban a Ryanairt tízmillió forintra büntette a versenyhatóság a félrevezetésért. Mindhárom döntést bíróságon támadták meg az érintettek, de a GVH megnyerte a pereket.

"A Versenytanács több határozatában is rámutatott, hogy a repülőjegyek áraival kapcsolatos tájékoztatások során lényeges körülménynek minősül, hogy a feltüntetett ár tartalmazza-e az összes járulékos költséget. A Versenytanács megállapította a szolgáltatások árával kapcsolatban, hogy a fogyasztó számára a létező árajánlatok nem részösszegekből tevődnek össze, hanem az utazás ára egységes fizetendő összegként jelenik meg" - tájékoztatta az [origo]-t a GVH.

A Wizz Air ellen most is folyik ilyen vizsgálat. Megkérdeztük a céget az árképzési gyakorlatáról, csütörtökön elküldött kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg az ígért válasz.

Apró betű

A Wizz Air és a Ryanair az a két Magyarországon üzemelő fapados társaság, amelyek között ár- és nyilatkozatháború bontakozott ki az elmúlt hetekben. Az ír cég bejelentette, hogy tudatosan aláígér a másik árainak, a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József ugyanakkor az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, "senki ne várja, hogy a jelenlegi árszintek évekre megmaradnak", hiszen most minden cég "magához akarja édesgetni az utasokat".

A reklámokban gyakran szerepel, hogy a feltüntetett ár esetleg nem tartalmaz bizonyos tételeket, de legtöbbször csak csillagozott, apró betűs megjegyzésként. A GVH jellemzően azt is kifogásolta korábban, hogy ez az információ nem jelenik meg kellő súllyal.

A versenyhatóság egyébként a hagyományos légitársaságok működésében is talált már kifogásolnivalót, így 2005-ben és 2006-ban a Malév, 2007-ben a KLM tájékoztatásáról állapította meg, hogy alkalmas volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.