Tudatosan irányították a devizahitelezés felé a bankok az ügyfeleket - állapította meg a lakossági devizaeladósodás okainak feltárására, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatra létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által létrehozott testület január végén elfogadott jelentésének részletei a csütörtöki Figyelőben jelentek meg.
A jelentés a kormányokat, a jegybankot, a PSZÁF-ot, és a lakosságot is felelősnek tartja azért, hogy a pénzügyi válság 2008-as kitörésekor a lakossági devizahitelek állománya 6,5 ezer milliárd forint volt, a teljes lakossági hitelállomány 70 százaléka. 2008 végén a devizában fennálló adósságon belül a fogyasztási és egyéb hitelek részaránya meghaladta a lakáshitelek részarányát.
A jelentés szerint 2003-tól a magas jegybanki alapkamat jelentősen megdrágította a forinthiteleket, ezért a lakosság a bankok reklámkampánya és az elégtelen fogyasztóvédelmi tájékoztatás miatt a devizahitelek felé fordult. A kialakult helyzetet pedig tovább rontotta, hogy a hitelezési folyamatba bekapcsolódtak a hitelközvetítők, akiknek a minél nagyobb ügyfélkör megszerzése volt a célja.
A jelentés azonban kitér arra is, hogy a hitelfelvevők irreális piaci magatartást tanúsítottak, amikor arra számítottak, hogy az első fizetendő részlet és a futamidő hónapjainak számának szorzata megegyezik majd a végül visszafizetendő összeggel.
Bevezethetik a magáncsődöt
A vizsgálóbizottság több javaslatot is tett a jövőre vonatkozóan. Elképzelhető az is, hogy a javaslatok országgyűlési határozati javaslat formájában kerülnek majd a parlament elé. A javaslat bevezetné a magáncsőd intézményét, valamint a pénzügyi alapismeretek általános iskolai és középiskolai oktatását. A javaslat szerint a kormánynak a jövőben vizsgálnia kéne a pénzintézetek, a hitelközvetítők és az ügynöki szervezetek viszonyát, valamint a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét.
A javaslat kötelezővé tenné, hogy a hitelközvetítők rendelkezzenek szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, de kitér a hitelfelvevők magasabb színvonalú tájékoztatásának szükségességére is.