Simor: Nem elég, ha csak beszél a változásról a kormány

Rendkívüli év lesz 2012 Magyarországon, de Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint "Európában sok ország a fél karját odaadná" olyan költségvetési hiányért, mint amilyen a magyar.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint helyre kell állítani a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmat a külföldi és a hazai befektetők körében is, emellett pedig kiegyensúlyozott hosszú távú növekedési pályára is szükség van. A jegybankelnök erről a Napi Gazdaság csütörtöki, Makropálya haladóknak címmel rendezett konferenciáján beszélt.

Mindehhez "elengedhetetlen az IMF-EU-megállapodás, mely nemcsak a pénz, hanem a gazdaságpolitikai hitelesség kölcsönvételét is jelenti, és talán ez utóbbi a fontosabb" - mondta Simor András. Emlékeztetet rá, hogy a piaci hangulat "már pusztán a kormány kommunikációs váltásától is javult", és megjegyezte, "ezt előbb-utóbb a cselekvésnek is követnie kell".

A jegybankelnök hosszan beszélt az MNB rendelkezésére álló eszköztárról, egyebek mellett megállapítva, hogy az intézmény lehetőségei korlátozottak, mert a monetáris lazítás (vagyis az alapkamat csökkentése) a devizaadósság miatt stabilitási kockázattal járna. Az éppen szerdán bejelentett, a banki hitelezést élénkíteni hivatott eszközökkel kapcsolatban azt mondta, ezekkel az MNB a bankok hitelezési képességét tudja javítani, a hajlandóságukat a kormány tudja növelni, a bizalom helyreállításával.

Van tartalék

Vélhetően az IMF-EU-tárgyalások iránti pozitív várakozásoknak is köszönhető, hogy január eleje óta jelentősen javultak a magyar államháztartás finanszírozási feltételei: erősödött a forint és süllyedtek az állampapírhozamok - ezt már Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára mondta a konferencián.

A helyettes államtitkár kijelentette, az ország piaci finanszírozása biztosított, "nem látunk olyan folyamatot, amely ezt veszélyeztetné", elismerte ugyanakkor, hogy "a nemzetközi tőkepiaci bizalomhiány olyan faktor, amellyel foglalkozni kell". Magyarország idén 4 milliárd euró összegű devizakötvényt kíván kibocsátani a nemzetközi pénzpiacon - jelezte az NGM helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy ennek legkedvezőbb időpontja az EU-IMF megállapodás eredményes lezárását követően érkezhet el.

Nátrán Roland azt mondta, az NGM prognózisa szerint 2013-ban a szektorális különadók és a bankadó nélkül is alacsonyan lesz tartható a finanszírozási igény. Elismerte, hogy a jövő évi GDP-arányos hiány esetében van a különbség a kormány (2,2 százalék) és az Európai Bizottság (3,5 százalék) előrejelzése között, de hozzátette, "Európában sok ország a fél karját odaadná" ilyen számokért.

Az ország rendelkezésére álló tartalékok között említette a kormány egymilliárd eurós devizabetétjét a jegybankban, a visszavásárolt Mol-részvénycsomagot és az államhoz került magánnyugdíj-pénztári vagyon megmaradt eszközeit. Megjegyezte viszont, hogy az utóbbi időben nőtt a külföldiek szerepe az államháztartás finanszírozásában - a forint-állampapírok 40, a deviza-állampapírok több mint 90 százalékát tartják -, ami kétségkívül növeli a sérülékenységet.

Rendkívüli év

Az idei év rendhagyó lesz abból a szempontból, hogy ellentétes folyamatok zajlanak a finanszírozási igényben: a nettó finanszírozási igény kimondottan alacsony, 674 milliárd forint, a bruttó viszont magasabb, mint az elmúlt években, több mint 4000 milliárd forint - ismertette Nátrán Roland.

(A nettó finanszírozási igény azt mutatja, hogy mennyi hitel felvételére van szükség a költségvetés fizetőképességének fenntartásához, a korábbi adósságok törlesztését nem számítva. A bruttó finanszírozási igény ugyanez az adósságtörlesztést is figyelembe véve.)

A Hogyan finanszírozható 2012-ben a magyar gazdaság? című előadást eredetileg Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkár, az IMF-tárgyalódelegáció tagja tartotta volna, de mint Nátrán Roland közölte, őt "két miniszter is magához rendelte a szerdai kormányülés után", ezért nem tudott megjelenni.

Gazdaságpolitikai fordulat

A 2013-as költségvetés esetében az új Költségvetési Tanácsnak (KT) már nagyon erős, "árumegállító" joga van, ami hallatlan felelősséget ró a testületre - állapította meg előadásában Kovács Árpád, a KT elnöke.

Kovács Árpád megerősítette, amit nemrég az [origo]-nak adott interjújában is mondott, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ez alatt olyan, "érdek- és értékharmonizáción nyugvó alkalmazkodásra gondolok, amelyre szükség van a mostani nemzetközi gazdaságpolitikai helyzetben" - magyarázta. Kijelentette, "nem lehet a jó célokat úgy megvalósítani, hogy az eszközök rosszak, például ha szembemennek a realitásokkal". Elismerte ugyanakkor, a megvalósítható és megvalósíthatatlan, a fenntartható és fenntarthatatlan megkülönböztetése a jelenlegi helyzetben koránt sem egyszerű.

Beszélt több, a kormány által felvállalt jelentős átalakításról, így az önkormányzati reformról azt mondta, "nem elég dönteni az ellátás igazgatási felelősségéről, irányításáról, hanem meg kellene határozni, pontosan milyen gyakorlati lépéseket akarunk megvalósítani".

Az adórendszer átalakításáról azt mondta, "a támogatások és kedvezmények ellenére sem jutottunk sokkal előrébb, miközben az államháztartásból ezek a pénzek rendkívüli módon hiányoznak". Ezért szerinte az adórendszert még finomhangolni kell, a töredezettségét csökkenteni. "Nem a kulcsok száma fontos, hanem az, hogy a közteherviselésnek tartósan fedeznie kell az államháztartás forrásszükségleteit" - jelentette ki Kovács Árpád.