Az év átverése a görög csőd

Egy ismert blogger szánalmas húzásnak, egy befektetési tanácsadó az év átverésének tartja a Görögország megmentéséről szóló megállapodást, amelyet a görög állam a héten véglegesít hitelezőivel. A megállapodás lényege: a görög állam úgy váljon fizetésképtelenné, hogy közben senki se mondja rá, hogy csődbe ment. Az eurózóna így megússza a szétesést, a neki hitelező bankok kevesebbet buknak, rengeteg befektetőt viszont, akik biztosítást kötöttek a görög csőd esetére, lényegében átvernek.

Az év legnagyobb átverésének tűnik a görög csőd esetére köthető pénzügyi termék, az úgynevezett credit default swap, a CDS - mondta az [origo]-nak Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A CDS hasonlít egy biztosításra: aki ilyet vásárol, akkor kap pénzt, ha az adott ország vagy vállalat csődbe megy. A CDS értelme épp az, hogy a csődön bukó befektetők legalább a CDS után hozzájussanak valamennyi pénzhez, amelyből mérsékelni tudják veszteségeiket. Kuti szerint nem kötelező, de általában szoktak venni ilyen biztosítékot az állampapírok mellé, ugyanakkor lehet úgy is venni CDS-t, hogy az állampapírt nem vásárolják meg, vagyis csak a csődre játszik valaki.

Minél közelebb van egy ország a csődhöz, annál drágább a CDS-e, mivel annál valószínűbb, hogy bukásával fizetnie kell a CDS-t vásárló befektetőknek. Ez alkalmassá teszi a CDS-t arra, hogy jelezze egy ország kockázatosságát (ez az úgynevezett CDS-felár, mivel az árat a befektetők beépítik a kötvényekbe). Magyarország CDS-mutatója januárban, amikor a leginkább kockázatosnak számított, 720 pontra emelkedett, vagyis a befektetők 7,2 százalékponttal nagyobb hozamot vártak el átlagosan azért, hogy megvegyék a magyar papírokat. A közvetlen veszély elmúltával a magyar CDS 500 pont közelébe esett.

Csak játék a görög csőd

Az átverés kárvallottjai a fizetésképtelenség határán táncoló Görögország befektetői lehetnek. A görög kormány és hitelezői februárban megállapodtak a görög adósság egy részének elengedéséről. A hitelezők többségét képviselő szövetség vállalta, hogy leírja a görög állampapírok értékének több mint a felét veszteségként, azaz a régi papírok helyett csökkentett értékű újakat kapnak.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Görögország nem ment csődbe, mivel a kormány nem jelentette be, hogy részben vagy teljesen megtagadná a hitelei visszafizetését. Ez valójában csak játék a szavakkal, hiszen a megállapodás mégiscsak azt jelenti, hogy a görög állam nem tud fizetni. Mivel azonban ez hivatalosan mégsem csőd, ezért rengeteg befektetőt ér veszteség. A hivatalos adatok szerint 3,2 milliárd euró lehet az összes veszteség a görög CDS-eken.

Egy bizottság dönti el, hogy mikor van csőd, ami után kifizetik a CDS-eket. A bizottságot a több száz bankból és befektető intézményből álló ISDA nevű pénzügyi szövetség állította fel. A bizottság tizenöt tagból áll, jellemzően pénzügyi nagybefektetőkből, illetve amerikai és európai nagybankokból (többek közt a Bank of America, a Deutsche Bank, a UBS is tag). A bankok közül az európaiak több milliárd euró értékben birtokolnak görög állampapírokat, számukra a csőd katasztrofális veszteségekkel járna, így olyanok döntöttek arról, hogy csőd van-e, fizet-e a CDS, akik közvetlenül érintettek, általában abban, hogy elkerüljék a csődöt.

Szánalmas húzás

A bizottság a múlt csütörtökön egyhangúlag úgy döntött, hogy nem tekinti csődeseménynek a görög kormány által kötött megegyezést. Bill Gross, a bizottságban részt vevő Pacific Investment Management Co. (Pimco) befektetési alapkezelő vezetője úgy nyilatkozott a döntés után, hogy "ha én a Görögország csődje elleni biztosítás kihasználója lennék, és látnám a ma reggeli döntést arról, hogy nem jár a védelem, én is mérges lennék".

Ennek ellenére megszavazta, hogy egyelőre ne tekintsék csődnek a helyzetet, de elmondta azt is, hogy az ügy későbbi alakulásának függvényében még az ISDA álláspontja is változhat, elismerheti, hogy csőd történt, és akkor fizetnek a CDS-birtokosoknak.

Barry Ritholtz újságíró, a Bloomberg Tv szakértője blogjában "ISDA: Balekokat keresünk" című írásban mutatott rá a helyzet visszásságára. Szerinte annak kinyilvánítása, hogy Görögország nincs csődben, nevetséges. "Ahhoz, hogy megkapjam a pénzem a csődnél, az kell, hogy egy bizottság döntse el, a kifizetés elmaradása csőd-e vagy sem? Még szánalmasabb, hogy a bizottság elfogult tagokból áll, akiknek érdekeltségük van az említett pénzeszközökben" - írta.

Most jön a neheze

A hitelezőkkel történő megállapodás nem jelenti azt, hogy megoldódott volna a görög válság. Egyelőre csak a feltételeket alakították ki az adósságrendezéshez, a kérdés most az, hogy a hitelezők mekkora része fogja ezeket elfogadni. Ha a kötvénytulajdonosok nagy többsége elfogadja ezeket, akkor megvalósul a megállapodás célja, több mint 100 milliárd eurót elengednek a görög adósságból, amivel elvileg Görögország kikerül a közvetlen veszélyzónából, finanszírozható mértékűre csökken az államadóssága.

A görög CDSalakulása az elmúlt egy évben (összehasonlításul: a magyar cds 500 pont körül volt kedden)
Forrás: Bloomberg

Probléma akkor van, ha nem csatlakozik elég hitelező a megállapodáshoz. A Financial Times szerint 206 milliárd eurónyi görög adósság van magánkézben, ezeknek a magánhitelezőknek csütörtök estig kellene eldönteniük, hogy csatlakoznak-e a programhoz. Ha mindegyikük részt vesz, akkor lehet 100 milliárddal csökkenteni a görög adósságot: minél több hitelező tagadja meg az önkéntes részvételt, annál kisebb mértékben csökken a görög adósság szintje. A Financial Times szerint a hitelezők legalább 75 százalékát kell meggyőzni ahhoz, hogy értelme legyen a programnak.

A lap szerint ez azt jelzi, hogy késélen fog táncolni a héten a görög kormány. Az adósságrendezéshez való csatlakozás önkéntes. Ez azért fontos, mert ha csak egyetlen hitelező is azt jelzi, hogy nem akarja elfogadni a feltételeket, de mégis rákényszerítenék a veszteség leírását, joggal mondaná, hogy a görög állam nem tudott fizetni neki, ami szintén államcsődöt jelent.

Az adósságrendezési megállapodásba beépítettek egy pontot, amellyel a görög kormány kényszerítheti is a hitelezőit a veszteségekre. Ha a hitelezők legalább kétharmada önként csatlakozik a megállapodáshoz, úgy a görög kormánynak jogában áll majd kiterjeszteni kötelező jelleggel a veszteségleírást. Ha azonban ezt megteszi, az megint csak a csőd beismerése, hiszen azt mutatja, hogy nem tud vagy nem akar fizetni minden hitelezőjének.

Európa menekül

Az Európai Unió azonban elhatározta, hogy mindent megtesz Görögország megmentéséért. Ha az ország csődbe jutna, akkor hagyni kéne kiválni az eurózónából. Az Európai Bizottság azonban már deklarálta, hogy aki elhagyja az eurózónát, az az egész unióból is kiválik. Ha ez megtörténne, az az EU létét kérdőjelezné még, így érthető, hogy az unió próbál mindent megtenni a görög csőd elkerüléséért. Tehát úgy kell elérni a kellő számú hitelező csatlakozását, hogy ne kelljen kényszeríteni őket.

A nagy igyekezet és a görög csőd mibenlétéről szóló vita ellenére már van olyan intézmény, amely szerint késő, Görögország becsődölt. A Standard & Poor's hitelminősítő a múlt héten szelektív nem fizetővé minősítette Görögországot, vagyis az intézet szerint Athén már csődben van azáltal, hogy vannak olyan magánbefektetők, akiknek nem fizetik ki a befektetésük teljes ellenértékét. Hasonló okokat említett a Fitch hitelminősítő is, amely egyelőre C kategóriában tartja a görög besorolást, amely csak nagyon valószínű csődöt jelent, de már csak egy fokozat van lejjebb a skáláján, a D, azaz a csőd.