Drága és régi volt, ezért zárt be az egyik legnagyobb erőmű

Felfüggesztette a termelést a negyedik legnagyobb magyar erőmű, de a lépés nem okoz gondot az áramellátásban, mert bőven van tartalék. A több évtizede épült tiszaújvárosi erőművet a sokkal hatékonyabban, olcsóbban dolgozó gázturbinás erőművek ütötték ki a piacról.

"Nem kell megijedni, bőven van tartalék a rendszerben a Tisza II. leállítása után is" - kommentálta az amerikai AES cég hétfői bejelentését a magyarországi erőműiparban ötven éve dolgozó Stróbl Alajos, a Pöyry-Erőterv nyugdíjas rendszerirányító főmérnöke az [origo]-nak.

Az amerikai cég közölte, március 31-én leállítja az ország negyedik legnagyobb erőművét, a tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőművet. Összesen 101 embert bocsátanak el, a csoportos létszámleépítés után mintegy harminc ember marad, akik az állagmegóvásról gondoskodnak.

Drágán nem kell

Stróbl Alajos elmondta, hogy csak első hallásra tűnhet ijesztőnek a negyedik legnagyobb erőmű kiesése, de az egy régi egység, eljárt felette az idő. "Bár az időzítés meglepő volt, a lépés önmagában nem" - tette hozzá.

"Egy teljesen természetes piaci folyamatról van szó, a több évtizede épített, az új erőművekhez képest kevésbé hatékony egységeket leállítják" - mondta a szakember. A szóban forgó erőmű ugyanis már nagyon régi, és alacsony hatásfokkal üzemelt: egy korszerű, gázturbinás erőmű 52 százalékos hatásfokkal termel, a tiszaújvárosi egység 34 százalékot ért el. Mióta megnyílt az árampiac, az áramkereskedők a lehető legolcsóbb áramot vásárolják, a tiszaújvárosi erőmű pedig az alacsony hatásfok miatt drágán állította elő a villamos energiát.

A rendszer kibírja

A bezárás másik oka lehet, hogy nincs elég igény az áramra. Magyarországon 10 ezer megawatt erőművi kapacitás van, a csúcsfogyasztás pedig 6500 megawatt volt, tehát bőven van tartalék a rendszerben. Még akkor is, ha kiesik a Tisza II közel ezermegawattos teljesítménye. Ráadásul a 6500 megawatt sem teljesen magyarországi forrásokból származott, hanem legalább 10-20 százaléka az olcsóbb importból. A magyar erőművek így 5700 megawattot állítottak elő a csúcsfogyasztás idején.

Stróbl közölte, egy másik adat is azt mutatja, hogy bőven van tartalék a rendszerben. Egy évben 8760 óra van, a teljes magyar erőműrendszer pedig átlagosan 3600 órát termel évente. Ezen belül persze vannak különbségek, a paksi erőmű például több mint 7000 órás termeléssel üzemel. "Az adatok szerint tehát semmi ok az ijedtségre" - fogalmazott a szakember.

Nem állt le, állandó hiányon van

A tiszaújvárosi erőmű a szakmai zsargon szerint nem állt le teljesen, hanem úgynevezett állandó hiány fokozaton van, ez gyakorlatilag felfüggesztést jelent. A teljes leállítás esetén le kellene szerelni a gépeket, az pedig költséges művelet. Ezért az Aes nem is kért leállítási engedélyt - mondta Stróbl, és hozzátette: a rendszermérlegben továbbra is szerepelni fog az erőmű, ha esetleg olyan mértékben megnövekednének az igények, hogy megérné vele terelni, akkor bármikor újraindítható. Erre van példa, a bánhidai erőmű például évek óta nem üzemel, de az sem állt le teljesen, szükség esetén vissza lehet kapcsolni.

Az erőművek között eközben zajlik egy átrendeződés is, a régi erőműveket felújítják vagy újakat építenek. Gázturbinás erőműből több is épült, például Gönyűn, korszerűsítették a Dunamenti Erőművet. Kiegészítik az áramtermelést a szélerőművek, amelyek a teljes fogyasztás töredékét adják. "Piaci alapokon működik az árampiac, egyelőre nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora kapacitásra van szükség a következő években. A szakmában sokan arra számítottak, hogy jelentős lesz a növekedés, de tavaly csak 0,7 százalékkal növekedett az áramigény" - fogalmazott a szakember.