Öreges volt a Port, mert ilyen vagyok - a Port.hu sztorija

Az első prezentációkat úgy tartotta Veszelovszki Zsolt 1995-ben, hogy magával vitte méretes számítógépét, és azon mutatta be, milyen lesz a port.hu. Azóta nemzetközi hálózatot épített ki az online programmagazinból, a nyereség felét azonban egy láthatatlan üzlet hozza.

"A Port én vagyok" - mondta két évvel ezelőtt a Kreatív magazinnak Veszelovszki Zsolt, a Port.hu online programmagazin alapítója. Az 1995 óta létező, azóta több százezres napi látogatottságot elérő oldal évekig Veszelovszki közvetlen irányítása alatt működött, de most új korszak előtt áll. A Libri könyváruházlánc felvásárolta az oldalt tulajdonló cég 80 százalékát. Az alapító 10 százalékos tulajdonossá vált a Libriben, és helyet kapott a könyves cég háromtagú igazgatóságában is, így közvetve azért a Port.hu környezetében marad.

A változással viszont el kell engednie a kamaszkorba lépett gyermeke kezét. "Én találtam ki, minden döntést én hoztam, de sok ember segített" - írta le, milyen szerepe volt eddig a cégben. Szerinte mindig kell egy vezető, aki hibázik ugyan, de gyorsan dönt - ezt elengedhetetlennek tartja a gyorsan változó internetpiacon. "Ez nem vasgyár" - tette hozzá. Épp ezért reméli, nem is alakul azzá, azaz azt ajánlja, a Libri alatt is egy ember kezében összpontosuljon az irányítás.

Nem vaskalapos, de öreges

A változás után karakteresebbé válhat a Port, legalábbis ezt szeretné Veszelovszki Zsolt, aki bevallotta, hogy eddig "nem voltunk elég erősek, hogy véleményt mondjunk". Eddig is olvashatók voltak kritikák és ajánlók, de az alapító szerint ezek "nagyon szoftosra" sikerültek.

Az arculaton is erősítene Veszelovszki. "Öreges volt a Port, mert én ilyen vagyok" - magyarázta, hogy miért maradt "arctalan" az oldal. Történt ez annak ellenére, hogy pénz híján sok energiát fektettek a márka építésébe, már akkor is volt marketinggel foglalkozó munkatársuk, amikor még csak tízfős volt a cég.

Pénz nélkül az eseményekre koncentráltak: már az első években is 600 rendezvényre mentek ki molinókkal egy évben. Ez végül bevált, átlagos napokon 300-400 ezer látogató nézi meg a Port.hu-t, hétvégeken 600 ezer körüli ez a szám - ezek alapján az alapító szerint beérett a módszerük.

Nagyon égő

A rendezvények látogatása mellett viszont a széles kört elérő reklámokkal hadilábon álltak. Már egy évtizede nem változott a mozikban a filmek előtt vetített portos reklám, amelynek a szövegét még Veszelovszki Zsolt mondta fel. "Nagyon égő, nevetség tárgya" - árulta el, mit gondol róla.

Tíz éve tudják, hogy elavult, folyamatosan gondolkodtak egy újon, de nem tudtak dűlőre jutni, mire cseréljék le, így ez maradt. Veszelovszki Zsoltnak egy barátja azt mondta, hogy sokkal jobbat egyébként sem tudnának csinálni, "kicsit olyan, mint a Klapka" - hasonlította a zálogház reklámjához a sajátjukat, amely végtelen leegyszerűsítettségével ragad meg a fejekben, nem az ütős zenével vagy a látvánnyal.

Márkaépítésben a konkurens Pesti Est és a hozzá tartozó Est.hu jobb volt, de a Port nem a külsőre, hanem a tartalomra koncentrált Sopov István, az Adaptive Media Sales House ügyvezető igazgatója szerint, aki cége alapítása előtt a Portnál dolgozott kereskedelmi vezetőként. Az egy évtizedig használt reklámfilm sem "erőltetett egy történetet a nézőre, nem egy gegre volt felhúzva, hanem önmagát adta".

A háttérben csinálnak üzletet

A kirakatban lévő oldalon kívül a Port lényegében egyedül uralja a kulturális adatbázis-értékesítés magyarországi piacát, és a bevételeinek fele is ebből jön. (Az oldal mögött álló cég, a Port Data 2010-ben 530 millió foirntos árbevételt ért el, üzemi eredménye pedig 9 millió forint volt.) Tévé, mozi, színházműsor sok oldalon és lapban van, de ezeket az adatokat nem maguk gyűjtik össze, hanem megvásárolják egyben. Olyan nyomtatott újságok, internetes oldalak, mobil- és internetszolgáltatók veszik meg a kulturális programok műsorát a Porttól, mint a Vodafone, a UPC vagy éppen az [origo]. A Google Magyarország területén szintén a Port adatbázisát használja.

"Reális áron adja az információt, és az egész szakma hitelesnek tartja" - mondta Dunder Krisztián digitális üzletfejlesztési szakértő arról, hogy mitől lett sikeresebb a Port a versenytársaknál, mint amilyen például az Est-csoport. A hazai internetes sikercégekről könyvet író Dunder Krisztián régóta ismeri Veszelovszki Zsoltot, és úgy látja, ő a "programozó embertípushoz" tartozik, aki képes rendszerben gondolkodni, és tudja, mi a kivitelezhető. "Nem az a klasszikus öltönyös fickó" - festette le a Port-alapítót, akinek "tíz gyermeke van, ezzel valószínűleg rekorder az online médiában".

"Nem vaskalapos, rugalmas, aki figyel a visszajelzésekre" - mondta egykori főnökéről Sopov István. Legnagyobb erényének azt látta, hogy határozott stratéga, aki menedzserként is képes volt a kezében tartani a céget.

Kinevették az írógépesek

Ahhoz, hogy beinduljon a portál, kellett Veszelovszki Zsolt lelkesedése is. A kilencvenes években meglepő látványt nyújthatott, hogy számítógépen vitte bemutatni a cégét. Mindezt úgy, hogy akkoriban még nem volt laptop vagy projektor, és az internet is csak ritka kiváltság volt, ezért nem volt más lehetőségük, "becsomagoltuk a portált", majd a leendő ügyfelek előtt rakták össze a számítógépet, hogy ott látvánnyal összekötve bemutassák az üzleti tervet. Azt mondta, akkor kinevették az "írógépesek", de ma már ő neveti ki őket.

Az adatbázis-építés ötlete még az egyetemről származott, ahol Heti Ajánlat néven többezres példányszámú műsorújságot szerkesztett Veszelovszki Zsolt. Hasonló üzletbe akart belevágni két évvel a Pesti Est megjelenése előtt 1990-ben. Publikum néven indított egy műsormagazint, de "túl korai volt még", a befektetők nem láttak benne fantáziát. Belevágott más vállalkozásokba is, például volt gördeszkagyára, illetve írt banki szoftvereket is. Ez utóbbiról azt mondta, "nagyon gazdag ember lennék, ha ezt folytattam volna", de azt is hozzátette, az nem az ő világa volt.

A százezer forint kölcsönből elindított Port sikere aztán gyorsan jött. 1995-ben alapította az oldalt, de az adatbázist már akkor elkezdte építeni, amikor internettel nem számolhatott. 2002-ben már jött egy vásárlási ajánlat, amire akkor nemet mondott Veszelovszki Zsolt.

Bevették Közép-Európát

A Port 2000-ben nemzetközi terjeszkedésbe kezdett. Elsőként Románia hozta létre a port.ro-t, a cég saját adatai szerint ez a második legnagyobb kulturális programokról szóló oldal Romániában. A következő lépés egy cseh programmagazin és a hozzá kapcsolódó oldal felvásárlása volt 2005-ben. Három évvel később az oldal nevét houser.cz-ről port.cz-re változtatták meg, és nyomtatott lapot eladták. A Port 2007-ben a szlovák, 2008-ban a horvát és 2009-ben a szerb piacra lépett be.

Veszelovszki Zsolt most az osztrák oldal elindításán dolgozik. "Már tíz éve lefoglaltuk a port.at-t, azóta tervezzük, hogy egyszer megcsináljuk. Ausztriában nincs hasonló oldal, a piac üres. Az emberek leginkább a napilapok kultúra rovataiból tájékozódnak" - mondta el a tervekről.

Elmondása szerint az egyik legnagyobb mellényúlás is ehhez a terjeszkedéshez köthető. Harmincmillió forintért megvettek egy hirdetési hálózatot, amelyet be akartak építeni a Port-csoportba, de a vásárlás után egy hónappal bedőlt. Veszelovszki Zsolt ennek ellenére azt állította, hogy az akkori tudásával ma sem döntene másként.