Mit terveznek a nyugdíjpénztárak?

A magán-nyugdíjpénztári körképből kiderül: van olyan pénztár, amelyik egyelőre nem kér pénzt a tagoktól, mert úgy ítéli meg, hogy a nagyobb összegű tagdíjat a tagok túlnyomó része nem tudná megfizetni. Más pénztárak ezer-négyezer forintos tagdíjat kérnek. A szektorban várhatóan folytatódik az összeolvadás a jövőben.

Egy hetük van még a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy eldöntsék: maradnak, vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Noha a hatályos törvények szerint a tagok 75 százalékos nyugdíjra lesznek csak jogosultak az állami rendszerből, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten az [origo]-nak adott válaszából az derül ki, hogy a pénztárban maradók 100 százalékos nyugdíjjogosultságot szerezhetnek, csak még ehhez kell igazítani a törvényeket.

Az Azénpénzem.hu internetes pénzügyi tanácsadó oldal szerint a kérdés az, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradóktól mennyi tagdíjat vagy adományt vár a pénztár ahhoz, hogy finanszírozni tudja a működést. A további fizetést ugyanis nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja, ezért fontos ezt is tudni a döntéshez.

Azok a pénztárak, amelyek megfelelő tartalékkal rendelkeznek (tehát nem költötték el a korábbi években a működési költségekre levont pénzt), egyelőre nem kérnek tagdíjat - írja az oldal.

A pénztári tagdíjak alakulása

A legnagyobb taglétszámú (19,2 ezer fő) ING - ahogy honlapján közzétette - 2013-tól évi 4 ezer forint adományt szeretne a működési költségekre (ez nem kötelező), a minimum tagdíjat pedig havi 500 forintban szabná meg, de jelzi a tagságának, hogy 4-8 ezer forintos havi befizetés növelné érdemben a megtakarítást.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár (17,6 ezer fő) a március 8-i közgyűlésen arról határozott, hogy 2012. január 1. és 2012. május 31. között a tagdíj legkisebb mértéke havi 1000 forint, amit egy összegben kell befizetni június 30-ig, majd június 1-jétől a minimum tagdíj havonta 5000 forint. Emellett jöhet az adomány is.

A harmadik legnagyobb pénztár, az Aegon (16,7 ezer fő) vezetősége a megszűnést javasolja a közgyűlésnek. A tagok tehát vagy visszalépnek a tb-rendszerbe (megkapva a reálhozamot - már ha van), vagy kénytelenek másik kasszát választani. A pénztár ugyanakkor azt javasolja tagjainak, hogy még várjanak, mert a szektorban további változásokra, összeolvadásokra és megszűnésekre lehet számítani.

Az AXA (13,3 ezer fő) egyelőre nem kér pénzt a tagoktól, mert a felméréséből kiderült, hogy a nagyobb összegű tagdíjat a tagok túlnyomó része nem tudná megfizetni. Egyelőre az AXA-tagvállalatok finanszírozzák a kassza működését, és abban reménykednek, hogy megszületnek azok a jogszabályok, amelyek a jövőben segíthetik a működést - áll az ügyfeleknek küldött levélben.

Az Allianz (10,8 ezer fő) fenn kívánja tartani a működését hosszú távon is, és egyik pénzügyi szolgáltatóhoz sem kíván csatlakozni. Egyelőre nem kér tagdíjat, de majd a magán-nyugdíjpénztári és az önkéntes pénztári ág szétválasztása után a jogutód dönti el, hogy a jövőben kell-e fizetni. Az Allianz a költséghatékony működés érdekében független együttműködést kíván kialakítani. Az internetes oldal több pénztártól is úgy értesült, hogy a szektor esetleg összefogna az olcsóbb működés érdekében.

A Pannónia (3,5 ezer fő) várhatóan 3 ezer forintos tagdíjat határoz meg a hónap végi közgyűlésén - mondta Pellei József ügyvezető. A tagság az Évgyűrűk és a Postás beolvadása után nőtt 3,5 ezer főre, és az ügyvezető reményei szerint a tb-be történő visszalépések után sem csökken 3 ezer alá. Várhatóan adományt is kérnek majd, de ennek összegét még nem állapították meg. Arra számítanak, hogy a megszűnő pénztárakból sok tag választja majd a Pannóniát, hiszen a tavalyi hozamok, illetve a 10 éves vagyonnövekedési mutató alapján is a legjobban teljesítők között van. A jövő heti küldöttgyűlésen várhatóan 3 ezer forintos tagdíjról döntenek majd, az adomány mértéke még kérdéses.

A Dimenzió a Generali beolvadása után (amire hivatalosan a jövő heti közgyűlésen kerül sor) érheti el a 3,6 ezer fős létszámot. Azért is lényeges a beolvadás, mert ha a létszám 2 ezer fő alá kerül, a pénztár tevékenységi engedélyét hat hónap elteltével a felügyelet bármikor megvonhatja. A Dimenzió tagsága nagyon elszánt, megpróbálnak kitartani, és keresik az együttműködést más pénztárakkal a fennmaradás érdekében. A tagdíj mértékéről egyelőre nincs hír, erről a közgyűlésen tájékoztatják a tagokat.

Az MKB Magánnyugdíjpénztár (3,3 ezer fő) a jelenlegi működési feltételek mellett közel 2 évre elegendő működési tartalékkal rendelkezik, tehát anyagi oldalról nincs döntéskényszerben. Lehoczky László, a pénztár vezetője szerint a hosszú távú működésről szóló döntéssel célszerű megvárni a jelenlegi visszalépési folyamat végét. Ezt követően a tagság széles körű bevonásával kívánják előkészíteni a hosszú távú működéssel kapcsolatos közgyűlési döntést. Erre azért is szükség lesz, mert hosszabb távon elkerülhetetlen a tagok hozzájárulása.

Az Aranykor (3,1 ezer tag) honlapján jelenleg csak annyi olvasható, hogy türelmet kérnek a tagoktól a jövőre vonatkozó kérdések ügyében. A lehetőségek felmérését és értékelését most végzik.

A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál (2,7 ezer fő) jelenleg is azon dolgoznak, hogy a pénztár jövőbeni, fenntartható működési modelljét kialakítsák A pénztár eddigi körültekintő költségfelhasználása miatt felhalmozott tartalék biztosítja a pénztár zavartalan működését, amíg az új helyzetnek megfelelő végleges modell kialakul - írja a lap, amely megbízható forrásból úgy értesült, hogy egyelőre nem tervezik tagdíj bevezetését, és eltökéltek a pénztár fennmaradása mellett.

A szektorban várhatóan folytatódik az összeolvadás a jövőben, de együttműködésre mindenképp számítani lehet a szereplők között - írja a lap, amely úgy tudja, jelenleg is zajlik a puhatolózás a pénztárak között. A Honvédnál megkezdődött, a Quaestor Nyugdíjpénztárnál pedig a végéhez közeledik a végelszámolás, az Aegon mellett pedig az Erste jelentette be ebben a hónapban, hogy befejezi működését. Tavaly az Életút és a Vasutas döntött a végelszámolás mellett, a Generali pedig beolvad a Dimenzióba.