Még harcolnak Brüsszelben a magyarok pénzéért

Elhalaszthatják a magyar uniós források befagyasztásáról szóló döntést az Európai Unió pénzügyminisztereinek keddi ülésén, jelentette névtelen forrásokra hivatkozva két hírügynökség. Korábban a magyar kormány is biztosra vette az elmarasztaló döntést. Kedden délután megszületett az uniós döntés, amely szerint 2013-tól befagyasztanak 145 milliárd forintnyi kohéziós támogatást, ha a magyar kormány nem bizonyítja nyárig, hogy lejjebb tudja szorítani a költségvetési hiányt. 

Nagy-Britannia, Lengyelország, Ausztria és Csehország megpróbálja elérni, hogy szeptemberig halasszák el a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás következő lépéséről szóló döntést - írja az Associated Press kedd délután nevük elhallgatását kérő diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A Reuters eközben úgy tudja, Németország és Ausztria amellett érvel, hogy júniusig halasszák el a döntést. A Reuters forrása szerint ennek széles támogatottsága van a pénzügyminiszterek körében, de az Európai Bizottság továbbra is keményebb álláspontot képvisel. A Dow Jones hírügynökség tíz támogató országról tud.

Korábban a magyar kormány is biztosra vette, hogy az európai uniós pénzügyminiszterek rábólintanak a 145 milliárd forint kohéziós támogatás befagyasztásával járó döntésre. (Kedden a pénzügyminiszterek döntöttek: 2013-tól befagyasztanak a pályázatok forrásául szolgáló 145 milliárd forintnyi kohéziós támogatást, ha a magyar kormány nem bizonyítja nyárig, hogy lejjebb tudja szorítani a költségvetési hiányt.)

Ha a pénzügyminiszterek mégis megszavaznák az eljárás folytatását, az sem jelentené a kohéziós források egy részének azonnal megvonását. A kormánynak még lenne fél éve arra, hogy bizonyítsa, az elvárt szinten tartja a költségvetési hiányt. Ha ez nem sikerülne, akkor 2013 január elsejétől fagyasztana be az EU olyan forrásokat, amelyeket még egyetlen pályázó sem nyert el.

Az EU történetében példátlan büntetést azért mérné Magyarországra Brüsszel, mert hazánk nem tett eleget a bizottság elvárásainak. Az uniós csatlakozásunk óta nyolcadik éve tartó - és ebben a tekintetben is páratlan hosszúságú - túlzottdeficit-eljárást akkor szüntette volna meg Brüsszel, ha a magyar kormány a 2011-es költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítja, és a kilátások is olyanok, hogy a következő két esztendőben sem megy e fölé a deficit, valamint az államadósság is minden évben csökken.

Az Európai Bizottság először január elején jelentette be, hogy szerinte nem bizonyultak elegendőnek a kormány intézkedései a hiány csökkentése érdekében, ezért újabb szakaszba lépteti a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást.