Az arkangyalok sem védik meg a pénzmosás gyanújától a Vatikánt

A Vatikán történetében először került fel a pénzmosásgyanús államok amerikai listájára, éppen akkor, amikor intézkedésekbe kezdett az átláthatóság növelése érdekében. Közben ráadásul korrupciós botrányok sorra rázza meg a pápai államot.

Pénzmosás gyanúja a Vatikán bankjában, merényletterv a pápa ellen, hackertámadás és egymással viaskodó bíborosok - egy készülő Dan Brown-regény ajánlója is lehetne mindez, de a pápai állam valóságos gondjairól van szó, hiszen hetek óta botrányok sora tépázza a Szentszék hírnevét.

A csapások sorában a legutóbbi az volt, hogy a Vatikán, történetében először, felkerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának kábítószer-csempészet elleni küzdelemről kiadott éves jelentésében annak a 68 országnak a listájára, amelyekben "nyugtalanító a helyzet" a pénzmosást és más pénzügyi bűncselekményeket illetően.

Ebben a nem túl elegáns csoportban még többek között Csehország, Jemen, Egyiptom, Vietnam, Dél-Korea vagy éppen Magyarország is szerepel, a besorolás pedig csak egy fokozattal jobb a legrosszabbnál, annál a minősítésnél, amelyet már az egyértelműen pénzmosással fertőzött országoknak tart fönn az Egyesült Államok.

Az AP hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó egyik amerikai kormányzati illetékes a leminősítés okai között az utóbbi időben kipattant botrányokat említette, és azt, hogy nem világos, mit tesz a Szentszék a nagyobb átláthatóság és biztonság érdekében, illetve, hogy mennyire hatékonyak az intézkedések, amelyeket bejelentett. Az amerikai verdikt szerint tehát a Vatikán potenciálisan sebezhető a pénzmosás szempontjából, főleg, hogy a Szentszék és a világ többi része között jelentős nagyságú összegek fordulnak meg.

Most akartak megjavulni

A negatív amerikai vélemény időzítése azért érdekes, mert a Vatikán tavaly kezdett bele egy átfogó pénzmosásellenes program megvalósításába, és általában is egyre több mindent tesz azért, hogy ellensúlyozza a hosszú évtizedek alatt kialakult rossz hírnevet. XVI. Benedek pápa 2010 év végén bocsátotta ki a rendeletet, amely szabályozza a Vatikán pénzügyi intézményeinek tevékenységét, átláthatóbbá és követhetőbbé téve a Szentszék pénzügyi tranzakcióit. Az intézkedésekre szükség is volt, mert a nemzetközi pénzvilág - ahogyan a Wall Street Journal fogalmazott - a Vatikánt "titkolózó, botrányoktól szabdalt adóparadicsomnak tartja".

A Vatikán - amelynek pénzügyi rendszere függetlenül működik az olasztól - saját pénzügyi felügyeletet hozott létre, ennek feladata, hogy nyomon kövesse a pápai állam valamennyi pénzmozgását, és kiszűrje a gyanús ügyleteket. Az utóbbi hetekben pedig három fontos ENSZ-egyezményt írtak alá, így aztán eddig bizakodással várták a nagy tesztet. Az Európai Bizottság júniusban tervez döntést hozni arról, hogy a Vatikán felkerülhet-e az úgynevezett "fehér listára", vagyis megfelel-e a legszigorúbb terrorizmus- és pénzmosásellenes uniós szabályoknak.

Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Vatileaks

A nagy elszánás mellett azonban sokkal nagyobb figyelmet kapnak azok az utóbbi időben kirobbant botrányok, amelyek éppen azt bizonyítják, hogy még nagyon sok a tennivaló az átláthatóság terén. A botrányok sora február közepén kezdődött, néhány nappal az előtt, hogy a pápa huszonkét új, a pápaválasztásban majd részt vevő bíboros beiktatására készült.

A Vatikán legbelsőbb köreiből kiszivárgott egy bizalmas levél, amely arról számolt be, hogy az egyik bíboros kínai látogatásán pápa elleni merénylet tervéről beszélt, amelyet még idén végrehajtandó. Mivel a levél feltehetőleg a legfelsőbb körökből került ki, az olasz média azt feltételezte, hogy a botrány éppen úgy része az utódlás körül kialakult játszmáknak, mint az, hogy egyre több korrupció- vagy pénzmosásgyanús szerződésről jutnak ki információk a titkait történelmileg a legszigorúbb védelem alá helyező Vatikánból.

Anonymous: Haszon hajtotta egyház abszurd tanításai

A Vatikán zűrös ügyeire hívta fel a figyelmet az Anonymous nemzetközi hackercsoport is, amikor a napokban megtámadta és órákra megbénította az állam honlapját. Ez az első alkalom, hogy hackereknek sikerült behatolniuk a világ egyik legbiztonságosabb rendszereként ismert vatikáni szerverekbe, amelyeket egyébként két arkangyalról, Gábrielről és Mihályról neveztek el. Az utóbbi években a Vatikánban rendezett számítástechnikai konferenciákra svájci hackereket is meghívtak a biztonsági rendszerek erősítésére, olasz sajtóértesülések szerint az Anonymous egy korábbi, tavaly augusztusi támadását a Vatikán sikerrel el is hárította.

A csoport olaszországi blogja hangsúlyozta, a támadás nem a keresztény vallás és a hívők, hanem a római apostoli egyház ellen szólt, és az akciót a "kizárólag haszon hajtotta egyház abszurd és anakronisztikus tanítására" való válasznak minősítette. A hackerek "vádirata" hangsúlyozta, hogy az egyház páratlan értékű történelmi és irodalmi művek elégetéséért felelős, barbár módon kivégezte ellenfeleit és kritikusait, egyetemesen érvényes téziseket tagadott, ezenkívül beleszól Olaszország politikai és társadalmi életébe, miközben hatalmas vagyona után adót sem fizet.

Az egyik ilyen gyanús ügy a Vallási Műveletek Intézetének (IOR) elnök-vezérigazgatóját érinti, akinek dolgait a római ügyészség vizsgálja. Az intézet semmitmondó neve valójában a Vatikán bankját fedi, vezetője ellen pedig az a gyanú, hogy 2010-ben sorozatosan megszegte az olasz törvényeket azzal, hogy két vatikáni bankszámláról utalt pénzt úgy, hogy a címzettet és a feladót sem azonosította be megfelelően. A Vatikán szerint merő félreértésről van szó, a védőügyvédek pedig "méltatlannak" ítélték az erről szóló, szerintük alaposan felhabosított beszámolókat. Egy másik ügyben négy papot vádolnak azzal, hogy a vatikáni bank számláit használták pénzmosásra.

A kiszivárogtatásokat Vatileaks néven illető olasz médiában nagy nyilvánosságot kapott az az eset is, amelyben az egyik bíboros neve került elő. Ellene az a gyanú, hogy megmagyarázhatatlan módon óriási egyházi összegeket utalt egy homályos befektetési alap számlájára, és így 1,6 milliárd eurót veszített. A befektetési alap működése az olasz média szerint erős hasonlóságokat mutat a pénzügyi válság kitörése után lebukott amerikai csaló, Bernard Madoff pilótajátékához.

A Vatikán hárít

Ezt az utóbbi ügyet az olasz lapoknak a római ügyész, Luca Tesaroli szivárogtatta ki, aki harminc év óta nyomoz a vatikáni bank 80-as évek elejére visszanyúló, azóta is megoldatlan ügyében. (1982-ben a londoni Blackfriars hídnál pénzzel és tégladarabokkal a zsebében felakasztva találták Roberto Calvi bankárt, aki az abban az évben összeomlott Banco Ambrosianót vezette. A pénzintézetből 1,3 milliárd dollár tűnt el furcsa körülmények között.)

A Vatikán a jelenlegi ügyekkel párhuzamosan igyekszik menteni a károkat azzal, hogy összehangolt támadásról beszél, amelyek célja a katolikus egyház lejáratása lenne. A pápai állam szóvivője, Frederico Lombardi azt mondta, a kiszivárogtatásokkal meg nem nevezett körök "zavart és káoszt akarnak kelteni, rossz fényben akarják feltüntetni a Vatikánt, az egyház irányítását és az egész katolikus egyházat." A nyilatkozat célja az is volt, hogy jobb belátásra bírja az ügyeket botrányosan tálaló olasz sajtót is. Lombardi ugyanis azt is hozzátette, "meg kell őriznünk a nyugalmunkat, racionálisan kell szemlélnünk az eseményeket, oly módon, amelyre láthatólag néhányan a médiában nem képesek."

A Vatikán hivatalos lapja, a L'Osservatore Romano is felvette a kesztyűt a propagandaháborúban. Címlapon közölt szerkesztőségi véleményben kelt ki a névtelen és felelőtlen "farkasokkal" szemben. A pápa egyelőre nem kommentálta az eseteket, bár a vatikáni elemzők egyik legutóbbi megnyilatkozását már úgy értékelték, hogy XVI. Benedek is nyugtalan. Szeminaristákkal találkozva ugyanis halvány utalást tett arra, hogy "manapság sokat beszélnek az egyház ügyeiről". Hozzátette azonban, reméli, "legalább ugyanennyi szó esik majd az egyház kivételes hitéről, mindannyiunk hitéről".