Indulhatnak az IMF-tárgyalások

Az Európai Bizottság több hónapos huzavona után úgy döntött, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel egy új hitelkeretről. Garanciákat kaptak a kormánytól a jegybank függetlenségére. Két másik ügyben azonban az Európai Bírósághoz fordul a bizottság.

Megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel és az Európai Unióval egy Magyarország számára nyújtandó hitelkeretről - jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője szerdán, a bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón. A bizottság azért döntött így, mert garanciát kapott a magyar kormánytól, hogy a jegybank függetlenségét biztosító jogszabály-módosításokat gyorsan átvezeti a parlamenten. Újságírói kérdésre, hogy mikor kezdődhetnek a tárgyalások pontosan, a szóvivő azt mondta, nem tud időpontot mondani, mert ez a Nemzetközi Valutaalaptól is függ.

A döntés a tegnapi Barroso-Orbán találkozó után született - írja hivatalos közleményében a bizottság - mert Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország kész kézzelfogható lépéseket tenni annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen minden olyan uniós jogszabálynak, amely fontos lehet abban, hogy a befektetők számára stabil és független jogi kereteket biztosítson.

A bizottság egyúttal lezárja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban indult kötelezettségszegési eljárást, amint a szükséges törvényeket a magyar parlament elfogadja. A továbbra is nyitott kérdésekről (feltételezhetően a jegybank elnökének esküje és fizetése) a kormány vállalja, hogy egyeztet az Európai Központi Bankkal.

A jegybanktörvény módosítása már a parlament előtt van, így annak megszavazására két-három hét is elég lehet, a bizottság most megismert feltételei alapján tehát már májusban elindulhatnak az IMF-fel a tárgyalások.

Bírósághoz is fordulnak

A közlemény szerint a magyar kormány vállalta, hogy a Velencei Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó ajánlásait teljes körűen és gyorsan átemeli a magyar jogrendszerbe. Kérdésre válaszolva a bizottság szóvivője megerősítette, hogy a kormány vállalásai alapján biztosított lesz a jegybank teljes függetlensége. Arra azonban nem válaszolt, hogy milyen megegyezés született konkrétan a jegybanki vezetők fizetéséről, amely a megállapodás legnagyobb akadályának tűnt. "Részleteket nem mondhatok, csak annyit, hogy a bizottság elvárásai teljes mértékben teljesülnek" - jelentette ki.

Az adatvédelmi biztosról és a bíróságokról szóló törvény miatt viszont az Európai Bírósághoz fordul a bizottság, mert úgy véli, a magyar kormány nem tartja be az európai normákat. Az Európai Bizottság azt kéri a bíróságtól, hogy gyorsított eljárásban vizsgálja a jogszabályokat. A bírói nyugdíjkorhatárt illetően a bizottság azt kéri a magyar hatóságoktól, hogy a szabály gyakorlati alkalmazását a gyorsított ítélethozatalig függessze fel.

Orbán Viktor a héten már utalt arra, hogy kerülhetnek Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé. A kormányfő szerint továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban. Ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. "A kötelezettségszegési eljárás mint intézmény egyébként része az unió normális működési rendjének" - mondta Orbán Viktor.

Három ügy volt

Az Európai Bizottság (EB) január közepén indított több kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az MNB függetlenségét is érintő új jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása és a bírói munka felső korhatárának csökkentése miatt. Március elején kiderült, hogy a kormány válaszainak megismerése után az utóbbi két esetben folytatja az eljárást, az MNB ügyében további válaszokat vár - egyúttal információt kért az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról is. Akkor az EB egy hónapot adott az újabb válaszadásra, ezt a kormány bő egy héttel a határidő letelte előtt megtette.

Orbán Viktor kormányfő kedden Brüsszelben találkozott José Manuel Barrosóval, az EB elnökével, a két fél között "nyitva lévő ügyek" állását áttekinteni, és utána azt mondta, "nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy lényegében áttörést érhessünk el".

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte, a Magyar Nemzeti Bank ügyében a kormány gyorsan és egészében meghozza az eddig jelzett megoldási javaslatoknak megfelelő intézkedéseket, "mint ahogyan azt a már megkezdett parlamenti vita is bizonyítja". A kormány ugyanakkor folytatja a korábban megkezdett és biztató előrehaladást mutató konzultációt az Európai Központi Bankkal az általa felvetett, de az Európai Bizottsággal fennálló jogvitákban nem szereplő kérdésekről - tette hozzá a szóvivő.

Szijjártó jelezte, hogy az adatvédelmi hivatallal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések többsége sikeresen lezárult, már csak két jogvita maradt fenn, amelyekkel kapcsolatban a kormány tudomásul veszi, ha azok az Európai Bíróság eljárása után zárulnak. Orbán már a találkozó előtti napon is előrevetítette, hogy lesznek vitás pontok, amelyekben majd a bíróság mondja ki az utolsó szót. Akkor is az adatvédelemről, a jegybankelnök fizetéséről, illetve a bírák nyugdíjkorhatáráról beszélt.

Előfeltételek

A kötelezettségszegési eljárások kimenetele azért is volt fontos, mert az ezekben foglalt brüsszeli aggályok tisztázása közül kettő is előfeltétele a Magyarország és az EU/IMF-hiteltárgyalások megkezdésének. Olli Rehn pénzügyi biztos már az EB januári közleményéhez fűzött véleményében még azt mondta: "Felszólítom a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálni a vonatkozó jogszabályokat, beleértve az alkotmányt. Ennek irányt kell szabni, mielőtt elkezdődnek a tárgyalások az EU-tól és az IMF-től kért pénzügyi segítségről."

Bár a Nemzetközi Valutaalap elvileg nem szab előfeltételeket a tárgyalások megkezdéséhez, a válság során megállapodott az Európai Bizottsággal arról, hogy egyetlen tagállammal sem ír alá hitelszerződést az EB jóváhagyása nélkül. Ebből következik, hogy a bizottság szándéka ellenére tárgyalni sem ül le.

Christine Lagarde, az IMF igazgatója az után, hogy januárban találkozott Fellegi Tamással, a magyar delegáció vezetőjével, kiadott egy közleményt, melyben egyebek között a következő állt: "Mielőtt az IMF meghatározhatná, hogy mikor és egyáltalán kezd-e tárgyalásokat a készenléti hitelkeretről, kézzel fogható lépéseket kell látnunk, amelyek bizonyítják a [magyar] hatóságok erős elkötelezettségét a makrogazdasági stabilitáshoz szükséges politika megvalósításában".