Eltűntek a játékgépek, hiányzik az adójuk

Hónapról hónapra csökkent idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal játékadó-bevétele, a januári 6,7 milliárd után márciusban 5,9 milliárd forintot tett ki. A tavaly novemberi adóemelés óta az üzemelő játékgépek száma húszezerről alig hétezerre csökkent - írja a Világgazdaság.

Csökken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) játékadóból származó bevétele: januárban 6,756 milliárd, februárban 6,449 milliárd, márciusban 5,970 milliárd forint folyt be a költségvetésbe - írja keddi számában a Világgazdaság. Tavaly összesen 62,4 milliárd forint gyűlt össze a játékadószámlán.

A pénznyerő ágazat vállalkozói körében az adófizetési fegyelemnek vélhetően nem tett jót, hogy a játékadó tavaly novemberben a korábbi ötszörösére emelkedett. Az 500 ezer forintos havi fix játékadó számos üzemeltető szemszögéből egyenlő volt a tevékenység betiltásával. Az adóemelés előtti állapotban még több mint 20 ezer gép várta az ügyfeleit, míg idén április 3-án a NAV adatai szerint már csak 6591 darab volt. A NAV végrehajtói legutóbb zongorát, bútort és készpénzt is lefoglaltak egy játékautomatákat is üzemeltető cég gödöllői talponállójában a befizetetlen játékadó egy része fejében.

Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke a lapnak azt mondta, hogy a ténylegesen adót fizető gépek száma nem lehet több négyezernél. Egyébként nem érti, hogy miért együtt adja meg a pénznyerő ágazat és a Szerencsejáték Zrt. játékadó-bevételét a NAV.

A Világgazdaság írása szerint a fapados játékautomaták megszűnésével és a szerveralapúak elterjedésével átrendeződés tapasztalható a szerencsejáték-piacon. "Egyelőre nem tudni, miként teljesít a magyar gazdaság, befolyik-e a várt összeg a játékadóból" - mondta Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese, aki szerint bizakodásra ad okot, hogy a hivatal eddig szinte minden évben tudta vagy megközelítőleg tudta teljesíteni a költségvetési törvényben foglaltakat.