Év végén kinyíltak az állami pénzcsapok

A nyugdíjpénz államhoz való irányítása nélkül a költségvetési hiány messze túllőtt volna az uniós tűrésküszöbön, tavaly év végén sokat költött a magyar állam a MÁV-ra, a Magyar Fejlesztési Bankra és a végtörlesztésre.

Jócskán kiköltekezte magát az állam tavaly október és december között, a tavalyi utolsó negyedévben az államháztartás a negyedéves GDP 6,1 százalékára rúgó hiányt termelt - ez olvasható ki azokból az adatokból, amelyeket a jegybank és a statisztikai hivatal tett közzé.

Hogy az egész év mégsem alakult ilyen tragikusan, abban a magán-nyugdíjpénztári pénzek állam általi bekebelezése játszotta a főszerepet. A GDP közel 10 százalékát tette ki az államhoz áramolt vagyon, a költségvetésben így 2011-ben 4,3 százalékos többlet halmozódott fel - ezt a számot küldte a kormány pénteken az Eurostatnak a normál rend szerint esedékes adatközlés keretében.

A nemzetgazdasági tárca akkori közleménye arra nem tért ki, hogy a magán-nyugdíjpénztári pénz nélkül hogyan alakult volna az egyenleg, az MNB mai adatai erre is megadják a választ: az államháztartásban így a GDP 5,2 százalékára rúgó hiányt láttunk volna, vagyis az uniós tűrésküszöbön, a 3 százalékon messze túllőtt volna a deficit. A KSH adataiból azt is megtudhatjuk, hogy 2010-hez képest romlásról beszélhetnénk, ha nem vonta volna magához a kormány a nyugdíjpénzt, 2010-ben ugyanis a GDP 4 százaléka volt a hiány.

Az utolsó negyedévben sok pénz folyt el a MÁV adósságának átvállalására, az MFB feltőkésítésére (kétszer 60 milliárd forint), valamint arra is, hogy a végtörlesztés miatt a bankoknál keletkezett veszteségek egy részét az állam magára vállalta, jelezte a KSH. A kamatkiadások tíz százalékkal haladták meg 2010 utolsó negyedévének adatát. A bevételeknél a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az áfa, a jövedéki adó, a regisztrációs adó mind-mind csökkentek, egyedül a társadalombiztosítási hozzájárulásokból szedett be többet az állam, mint az előző év azonos időszakában.

Az államadósság a GDP 80,6 százalékán zárt év végén. Minden egyes forintnyi forintgyengülés az euróval szemben a GDP 0,14 százalékpontjával tolta feljebb az adósságmutatót, vagyis ha 5 forinttal lett volna kisebb az euróárfolyam év végén, akkor máris 80 százalék alatti adósságmutatót tudott volna kimutatni az állam. Az év utolsó napjaiban azonban az EU és az IMF tiltakozása ellenére a parlamenten keresztülvert új jegybanktörvény és az EU-IMF-tárgyalások megnehezülése miatt ennél jóval nagyobb mértékben, több mint tíz forinttal lett drágább az euró.